Vannak emberek, akik mély nyomokat hagynak azokban, akikkel napi szinten találkoztak, s emellett a közösségért is sokat tettek. Weisz Mihály (1922–1990), a DAC legendás klubvezetője is ilyen volt Szikora György (1947–2005) egykori kiváló labdarúgó, majd edző szerint. „Weisz Mihálynak én sokat köszönhetek, hiszen az ő ötlete volt, hogy Dunaszerdahelyre menjek, ő keresett meg és tárgyalt velem – olvasható Szikora György találó gondolatsora a róla szóló Szikora, a fehér Pelé című könyvben, melyet Batta György írt. – Abban, hogy a DAC végül is az első ligába került, sok embernek van érdeme, de a legnagyobb mindenképpen Misi bácsinak. Számos sportvezetővel találkoztam a pályám folyamán úgy is, mint játékos, és úgy is, mint edző, de Misi bácsit nem közelíti meg senki. Egy összehasonlítással élve ő olyan volt a tisztségviselők között, mint Pelé a labdarúgók sorában, ami azt jelenti: értett a focihoz, hiszen maga is játszott; szerintem kiváló edző vált volna belőle, ha próbálkozik. A vele való beszélgetés után önbizalmat szerzett az ember, ugyanakkor megkritizált, ha valamit ellőttem, de bírálatát mindig a gentlemanek modorában mondta el, vagyis az ember elgondolkodott a véleményén és elfogadta, nem érzett ki belőle rosszindulatot. Tudta, hogy mindez a csapat, végső soron tehát a klub és a szurkolók érdekében történik. Misi bácsi a világ bármely részén megállta volna a helyét, bármely klubnál: nyolc szeme volt és nyolc agya, mindenre kiterjedt a figyelme, mindenre oda tudott figyelni, a legapróbb részletre is, amelyről később kiderült, hogy nem jelentéktelen apróság. Volt benne emberi nagyság és beleérzőképesség. Amikor azt kértem a vezetőségtől, hogy teremtsük meg a rehabilitáció lehetőségét az edzések után, a többség értetlenül nézett rám, hogy ugyan minek az. Misi bácsi azonban cselekedett, mert megértette, hogy a rendszeres, nehéz edzések folyamatosan csakis akkor végezhetők a felsőbb bajnokságokban, ha a labdarúgók izmait gyúrják, ha van egy kis medence az öltözők közelében, ha működik a vízmasszázs. A DAC felemelkedéséhez ez is hozzájárult, bár ez nem a közönség szeme láttára történt, én viszont jól tudtam, hogy felszereltségben, a feltételek megteremtésében is kezdjük utolérni a velünk együtt szereplő, ligában játszó klubokat.”