Tizedik évtizedében jár a szervezett labdarúgás a mátyusföldi Felsőszeliben. 2023. szeptember 27-én ünnepelték az ottani sportpályán a 90 éves évfordulót. Mégpedig a helyiek által az évszázad mérkőzésének nevezett Slovnaft Cup-összecsapáson: a sorozat 3. fordulójában a DAC-ot fogadta a felsőszeli tizenegy (0:4). Honlapunk belepillantott a település fociéletének korábbi évtizedeibe. Kilenc pillanatképpel.

I. Tánczos Lajos és a kezdetek

Az első hivatalos felvétel az 1933. augusztus 5-én alakult Felsőszeli Sport Egylet (FSE) csapatáról, a klubvezetőkkel együtt

Helyi források szerint Tánczos Lajos vitte Felsőszelibe a futballt. Ezt fia, Tánczos Tibor fejtette ki részletesen: „Lételeme volt a futás, aminek nagy hasznát vette a katonaságnál. Az ottani szakaszparancsnok helyettese, az 5000 méteres síkfutás akkori bajnoka reggelente felsorakoztatta a bakákat a szokásos tornához. Futniuk kellett a kaszárnya udvarán. Akik legtovább bírták, jutalmat kaptak. A legkitartóbb Tánczos Lajos volt, akire többen felfigyeltek... Liberecben helyet kapott a katonai futballcsapatban, amely abban az időben másodosztályt játszott. Liberecből a Bohemianshoz került, ahol számos mérkőzést játszott... Leszerelése után szeretett volna sportolni, focizni. A felsőszeli Nagypál-tóval szemben volt egy libalegelő, ahol a gyerekek rúghatták a labdát. Ekkor kezdődött Felsőszeliben a labdarúgás (a klubalapítás 1933. augusztus 5-én történt – a szerkesztő megj.). Kimérték a pályát, összeállították a csapatot. Nagy volt az érdeklődés és a lelkesedés, mivel ez volt az egyedüli látványosság a faluban. Beszerezték az első felszerelést (zöld-fehér felső és piros lábszár). Akkoriban ilyenre nemigen volt példa, mert a csapatok általában szedett-vedett felszerelésben játszottak Az induláskor nagyban segítettek az iparosok, különösen a szeszgyár, amelynek igazgatója Schweigl Mihály volt… A felsőszeliek nagy érdeklődését az is tükrözte, hogy a II. világháború után megalakult az A és B csapat. Az előbbit a gazdagabb lakosok, az utóbbit a munkások alkották, s a 1940-es évek végéig a Nagypál-tónál futballoztak. Az idegenbeli mérkőzésekre lovas kocsin jártak, Taksonyra lóvasúton. Az 50-es évek elején a pálya új helyre került, mégpedig a kendergyár mellé, a fő úttal párhuzamosan. A szeszgyár megszűnése után a kendergyár támogatásával és vezetésével működött a sportegyesület, amely1947 és 1954 között az Iskra Felsőszeli nevet viselte.”

II. Ostromállapotban Vízkeleten
Ilyen is megtörtént a felsőszeli focistákkal, mégpedig 1957 tavaszán. Štefan Karkuš elmondásából ismert: „A felsőszeli csapatban játszottam. Abban az időben nem volt megfelelő kapuvédőnk, ezért rábeszéltem barátomat, Králik Jankót – aki kitűnő kapus lévén – , hogy legyen a segítségünkre. És ő nagy segítség volt a csapatnak, a szurkolók is nagyon kedvezően értékelték. Egy áprilisi vasárnapon bajnoki mérkőzést játszottunk Vízkeleten. Húsz perc eltelte után csapatunk már 4:0-ra vezetett, ami nagyon nem tetszett a hazaiaknak. Röviddel ezután a hazai csapat egy hosszan előrevágott labdáját kapusunk könnyűszerrel megfoghatta volna, de ehelyett egy fennhéjázó mozdulattal odébb csúsztatta. A helyzetet csak egy kockázatos vetődéssel tudta menteni úgy, hogy közben eltörött az ellenfél játékosának lába, akit levittek a pályáról. A hazai edző berohant a pályára, és megütötte a kapusunkat. Majd az edzőt követték a szurkolók is, akik rohantak a kapusunk után. Ő menekülőre fogta a dolgot, majd mi is vele együtt felugráltunk a teherautónk platójára. A játékvezető közben lefújta a mérkőzést. A hazai szurkolók körbevették a teherautónkat, és ostromállapot alakult ki. Ez az állóháború mintegy 45 percig tartott. A vezető funkcionáriusoknak köszönhetően aztán a kellemetlen helyzet megoldódott. A sérült játékost el kellett szállítani a galántai kórházba, ami nem volt egyszerű. Ugyanis tudni kell, hogy abban az időben mentőszolgálat nem létezett, és személyautók sem nagyon voltak.”

III. Kis Ajax a mátyusföldi településen

1973-ban került fel először Felsőszeli a kerületi bajnokságba. Ez a csapat szerepelt 1974-ben az I. B osztályban.

Járási bajnok lett 1973-ban a felsőszeli futballcsapat, a Kis Ajax. Nevét az akkoriban menő holland élgárda szerint kapta, mert ugyanazt a játékstílust forszírozta. A kerületi I. B osztályba jutásával az A csapat a következő évadban a 11. helyen végzett. 1973-ban ugyancsak továbbjutott a falu ifjúsági együttese – nagy örömet szerezve ezzel a futballrajongóknak.
Mit tudni még erről a felnőtt gárdáról? Pavol Krnáč emlékeiből válogatott honlapunknak: „Én is tagja voltam az együttesnek, gerince együtt volt nagyjából tíz évig. Mikor az ifiből közéjük léptem, még szélső lettem, aztán elég sokáig középpályásként folytattam, a végén féltucat évet jobbhátvéd voltam. Előbb 4-2-4-es felállásban játszottunk, aztán váltottunk a 4-3-3-ra, Éppen az 1973-as bajnokság megnyerésekor és a kerületi bajnokságba jutáskor neveztek el a szurkolók bennünket Kis Ajaxnak. Nagy eufória volt akkor a faluban! Fokozódott érdeklődés a foci iránt, ötszázan is kilátogattak a hazai bajnokikra. Szurkoltak, kiabáltak. Mert szerethető, támadó futballt játszottunk. Nálunk senkit nem neveztek el az Ajax-kiválóságok szerint, csak spontánul jött a holland élcsapat nevének ránk tapasztása.”

IV. Járási bajnokcsapatok
Arról már volt szó, hogy 1973-ban először lett járási bajnok a felsőszeli tizenegy. De nem ez volt az egyedüli elsősége ebben az osztályban. Utánanéztünk, hogy hányszor fordult elő. Azt is sikerült megtalálni, hogy 1964 óta szálltak harcba a járási bajnokság legfelsőbb osztályában (akkor II. osztálynak hívták). 1973 után az 1975/1976-os, majd az 1980/1981-es és az 1996/1997-es évadban lett bajnok a felsőszeli csapat a legmagasabb járási/területi pontvadászatban. Tehát összesen négyszer végzett az első helyen, s ezzel a Galántai járásban a holtversenyben élre került Taksony és Diószeg mögött a harmadik legeredményesebb együttes.

V. Rangadó semleges pályán
Rendhagyó módon a vízkeleti futballpályán zajlott 2007 szeptemberében a két mátyusföldi szomszédvár, Felsőszeli és Alsószeli rangadója a galántai területi bajnokság I. osztályában. Történt ugyanis, hogy az egyik felsőszeli drukker két héttel azelőtt idegenben bántalmazta a játékvezetőt, ezért a szövetség egy mérkőzésre szóló eltiltással sújtotta a felsőszeli pályát. A helyszín kiválasztása nagyban befolyásolta a nézőszám alakulását, hiszen a két településről ezúttal a megszokottnál jóval kevesebb drukker jött el buzdítani övéit. Az összecsapáson mindvégig a felsőszeliek játszották a prímet. Az első játékrészben azonban még nem tudták gólokkal is kifejezésre juttatni meddő mezőnyfölényüket. Fordulás után sem változott a forgatókönyv. A favorit csupán idővel tudta térdre kényszeríteni nagy riválisát. Előbb a 70. percben a rutinos Hovorka juttatta vezetéshez csapatát, majd öt perc elteltével Cséfalvay büntetőből növelte a vendéglátók előnyét. Aztán még egy büntetőt is kihagytak a felsőszeliek. Ellenfelük próbálkozásai nem vezettek eredményre, nem tudták bevenni ellenfelük kapuját, s maradt a 2:0. A rangadó pozitívuma, hogy a szomszédok csatája sportszerű légkörben zajlott, írta az Új Szó.

VI. Öt évad a IV. ligában

Ez a csapat harcolta ki 1997-ben a kerületi bajnokságban (V. liga) való szereplést, miután területi bajnok lett a Galántai járásban

1998-ban újoncként megnyerte a felsőszeli csapat a V. liga D csoportját Nyugat-Szlovákiában. Egy évvel később szintén újoncként a 11. helyen zárt a nagyszombati IV. ligában. Ez a szint a történelmi csúcsot jelenti a több mint háromezer lakosú mátyusföldi település futballéletében. Ebben az osztályban a folytatás során kétszer hetedik, majd 2002-ben 14. volt a felsőszeli gárda. Egy évvel később azonban sereghajtóként a 16. helyen végzett, és elbúcsúzott ettől az osztálytól. És a zuhanás a következő évben folytatódott, mert a kerületi V. liga D csoportjában is az utolsó, 16. hely jutott a felsőszelieknek, s újra a járási bajnokságban találták magukat. Ez 2015-ig tartott, amikor a járási bajnokságban győztes Tallós mögött végzőként kerültek vissza az V. liga déli csoportjába, ahol hatodikként zártak. Aztán a 10., majd ismét 6. helyen végzett, 2019-ben azonban újra utolsó, 16. lett a felsőszeli gárda, és egy osztállyal lejjebb csúszott. 2023-ban Tallós megnyerte a legmagasabb osztályú területi bajnokságot, a VII. ligát a Galántai járásban, majd nyáron fuzionált a mögötte hatodik helyen végzett Felsőszelivel, s ősztől közös csapatot indított a két közeli település a VI. ligában. De ez már egy másik történet.

VII. Fúzió a tallósiakkal
„Felsőszeli csapata Tallóson fogadta, és 3:1 arányban győzte le a nyárasdiak együttesét a labdarúgó Szlovák Kupa (Slovnaft Cup) előselejtezőjében. Vajon hogy fordulhatott elő, hogy a mátyusföldi alakulat, mely legutóbb a galántai területi bajnokság VII. ligájában a tabella 6. lépcsőfokán zárt, nevezhetett a honi kupasorozatba, melyben a versenyszabályok értelmében a VI. liga lehet a legalsóbb szint?” – volt olvasható az Új Szóban 2023 júliusában. S ezt Kalocsai Enrico, a felsőszeliek sportigazgatója rögtön meg is magyarázta: „A tavaszi idényben még ellenfelek voltunk, nyáron egyesültünk a területi bajnokságban elsőséget szerzett, ezzel a VI. ligában való szereplés jogát kiharcoló tallósiakkal. Az illetékesek mindkét településen a javulás érdekében hozták meg a döntést. Egyébként klubelnökünk, Kontár Ronald már korábban azon dolgozott, hogy a felsőbb szinten játszó korosztályos csapatainkhoz hasonlóan a felnőttek is előbbre lépjenek a fociranglétrán. Hogy ezáltal (is) biztosítani tudjuk az utánpótláscsapatainkból kiöregedő tehetségek töretlen fejlődését. Előbb ugyan hazai vizeken próbálkoztunk, támogatókat kerestünk, hogy a költségvetést biztosítani tudjuk, de a szándékunkat nem koronázta siker. Egy újabb lépésként az egyesülésre összpontosítottunk. Projektünk pozitív visszhangra talált a tallósi polgármesternél és a klubelnöknél. A többfordulós tárgyalássorozat végén eldöntöttük, hogy egyesítjük erőinket, a labdarúgásra fordítható pénzeszközeinket. Az idő rövidségére, a szükséges adminisztrációs folyamat várható időtartamára való tekintettel a bajnokságban Felsőszeli néven áll rajthoz a kollektíva, melynek játékoskeretét a két klub futballistái, valamint az újoncok alkotják. A jövőben Mátyusföldi Labdarúgó-akadémia – Futbalová Akadémia Matúšova Zem néven igyekszünk bekerülni a köztudatba. Két anyagi forrásból egy erős klubot kreálunk.”

VIII. 90 éves jubileum a DAC-cal
Ahol felbukkan kirakatcsapatunk, a DAC, ott nagy ünnep kerekedik. Különösen a magyarok lakta dél-szlovákiai településeken. Felsőszeliben ezt még az is tetézte, hogy abban az évben ünnepelte fennállásának 90. évfordulóját a helyi szervezett futballélet. 2023. szeptember 27-én érkezett el a nagy nap a mátyusföldi faluban, amikor a helyi VI. ligás tizenegy az élvonalbeli csallóközi sárga-kékekkel találkozott a Slovnaft Cup 3. fordulójában (0:4). A helyiek az évszázad mérkőzésének nevezték az összecsapást, és egyben a futballjubileumot is megünnepelték. Ebből az alkalomból nívós műsorfüzetet adtak ki. A képekkel gazdagított összeállításban a helyi sportvezetők betekintést adtak a felsőszeli futballélet hétköznapjaiba, évtizedeibe, bemutatták csapataikat és a VI. ligás A együttesük játékoskeretét. „Kis község vagyunk, de nagy fociszívvel” – olvasható a műsorfüzet címlapján. Több tucat emlékérmet osztottak ki azoknak, akik az elmúlt években, évtizedekben kivették a részüket a helyi foci szervezéséből, támogatták a csapatok működését és hozzájárultak annak sikereihez. Összesen 73-an részesültek elismerésben:
Michal Hovorka (elnök, edző, gazdasági felelős)
Bedecs János (elnök)
Mikulics Aladár (elnök, csapatvezető a századfordulói aranyidőszakban)
Mészáros István (elnök, vezetőségi tag)
Kontár Ronald (elnök, csapatvezető a századfordulói aranyidőszakban)
Jakubecz György (elnök, alelnök, játékos)
Pavol Krnáč (sportvezető, a Galántai Területi Labdarúgó-szövetség volt elnöke, mérkőzésellenőr)
Kovács Róbert (pénztáros)
Papp Péter (titkár)
Lukovics József (titkár)
Dobossy Pál (Felsőszeli polgármestere)
id. Kertész Vilmos (játékos a Kis Ajax aranyérából, csapatvezető)
Lovas Sándor (kapus, a legmagasabb osztályban is játszott)
Kertész Lajos (kapus)
id. Taksonyi Tibor (játékos, sportvezető)
Szőcs Géza (játékos)
Domotor Ede (játékos)
Deák Tibor (játékos a Kis Ajax aranyérából)
Szombath Gábor (játékos a Kis Ajax aranyérából)
Dušan Ondrejo (játékos a Kis Ajax aranyérából)
Ján Francisci (játékos a Kis Ajax aranyérából)
id. Szalai Gábor (játékos a Kis Ajax aranyérából)
id. Renczés Gábor (játékos a Kis Ajax aranyérából)
Horváth Tibor (játékos a Kis Ajax aranyérából)
Julius Dobry (játékos a Kis Ajax aranyérából)
Harmat Ferenc (játékos a Kis Ajax aranyérából, gazdasági felelős)
Kertész Jenő (kapus a Kis Ajax aranyérából)
Varga István (játékos, a kölyökcsapat edzője)
Szabados Vilmos (játékos)
Kertész Vilmos (játékos a századfordulói aranyidőszakban)
Lénárt Péter (sportvezető, játékos a századfordulói aranyidőszakban
Id. Szabo Gábor (játékos a századfordulói aranyidőszakban)
Deák Zoltán (játékos a századfordulói aranyidőszakban)
Štefan Hipík (játékos a századfordulói aranyidőszakban)
Molnár Péter (játékos a századfordulói aranyidőszakban)
Kontár Tamás (játékos a századfordulói aranyidőszakban)
Krommel Ferenc (játékos a századfordulói aranyidőszakban)
Stanislav Rakoncza (játékos a századfordulói aranyidőszakban)
ifj. Szalai Gábor (játékos a századfordulói aranyidőszakban)
ifj. Renczés Gábor (játékos a századfordulói aranyidőszakban)
Czinege Zsolt (játékos a századfordulói aranyidőszakban)
Nagy Attila (játékos a századfordulói aranyidőszakban)
Renczés Zoltán (kapus a századfordulói aranyidőszakban)
Patocs Tibor (az U11 edzője, játékos a századfordulói aranyidőszakban)
Perleczky Imre (az U11 edzője, játékos a századfordulói aranyidőszakban)
Flaska József (az U11 edzője, játékos a századfordulói aranyidőszakban)
ifj. Michal Hovorka (játékos a századfordulói aranyidőszakban)
Martin Bobor (játékos a századfordulói aranyidőszakban)
Patrik Šulan (játékos a századfordulói aranyidőszakban)
Milan Valach (játékos a századfordulói aranyidőszakban)
Taksonyi Tibor (játékos a századfordulói aranyidőszakban)
Szalay József (edző a századfordulói aranyidőszakban)
Jonis Milos (edző a századfordulói aranyidőszakban)
Czinege József (csapatvezető)
Jakubecz László (edző, játékos)
Deák György (edző, játékos)
Čaba Šemetka (edző, játékos)
Szabo Gyula (a női csapat edzője a századforduló éveiben)
Flaska Anikó (a női csapat edzője a századforduló éveiben)
Molnár Imre (edző, sportvezető)
Szabó Rudolf (edző)
Kalocsay Kálmán (edző, játékos)
Takács László (edző, játékos)
Czuczor József (edző)
Pónya Edit (gazdasági felelős)
Kertész György (csapatvezető)
Gyurcsi László (autóbusz-felelős, játékos)
Anna Hrotková (turisztika, krónikás)
Szabó Dezső (sportvezető, támogató a századfordulói aranyidőszakban)
Kertész Béla (sportvezető)
Czafik József (csapatvezető, játékos)
Deák István (sportvezető)
Pónya Ferenc (sportvezető)

IX. Jelenben rejlő jövő
Nyugat-Szlovákiában páratlan, amit faluszinten a Mátyusföldi Labdarúgó-akadémia Felsőszeli/Tallós – Futbalová Akadémia Matúšova Zem Horné Saliby/Tomášikovo egyesült klub művel. Főleg az utánpótlás-nevelés terén. Miután rájöttek, hogy az A csapat idegen játékosokkal való feltöltése hosszú távon nem működik, saját ifjúságukra terelték a hangsúlyt. Kontár Ronald, az akadémia elnöke Írországból hozott mintát. „Két évig futballoztam a Trim Celticsben. Kisebb akadémiaként létezett a klub, több falut összekapcsolva. Ebből regionális központ nőtt ki. Pontosan ezen az úton akarunk haladni mi is” – árulta el a My/Nitra hetilapnak a mátyusföldi akadémia első embere.
És haladnak is. A 2015/2016-os bajnoki évadban csak felnőttcsapat volt Felsőszeliben. Napjainkban – összefonódva Tallóssal – hét utánpótlás együttesük van, és mindegyik a kerületi bajnokságban futballozik. A mátyusföldi faluban ennyi gyerek soha nem játszott, mint napjainkban, csak idő kérdése (egy-két évre saccolják), hogy az A csapat teljes tizenegye már saját nevelésű labdarúgókból fog állni.

Téli helyzetkép 2025 januárjában az akadémia kerületi bajnokságokban szereplő csapatairól:
A: 3. – VI. liga dél
Utánpótlás:
U9: 2. – kezdők
U10: 3. – kezdők
U11: 2. – kezdők
U13: 3. – II. liga
U15: 9. – II. liga
U17: 1. – III. liga, délnyugat
U19: 2. – III. liga, délnyugat

(Forrás: Új Szó, klubtörténeti kiadvány, Kristián Václav, Daniel Molnár: Futbal v okrese Galanta, My/Nitra, Kontár Ronald, Pavol Krnáč, szlomasport-archívum)