/, Sztorik/Fernyák István álnéven nyerte első versenyét

Fernyák István álnéven nyerte első versenyét

Fernyák István kiváló szlovákiai magyar birkózó nem akármilyen körülmények között szerezte első tornagyőzelmét. Mivel még nem nőtt bele a legalsó korosztályba, de edzője, Hakszer Tibor mindenképpen el akarta indítani, kénytelen volt álnéven szőnyegre küldeni. Tanítványával már másodikos kora óta foglalkozott: örökmozgó kis méhecske volt, röpdécselt, nagyon nehezen lehetett kordában tartani. Félévi gyakorlás után az edző megkérte az édesapját, mit szólna, ha elvinné a fiát versenyre. Az apa beleegyezett, sőt nagyon tetszett neki. Erre mi történt? A kis Fernyák a tizenhárom tagú mezőnyben megnyerte a kerületi bajnokságot. Csak az volt a baj, hogy nem az igazi nevén szerepelt. Egyszerűen egy másik fiú versenyigazolványa alapján birkózott. A verseny után azt kérdezte az edzőjétől: „Tibi bácsi, hát ezzel mit csináljak? Én nyertem, de nem a nevem szerepel az oklevélen.” Mestere feltalálta magát, s azt válaszolta neki: „Pistikém, én is, édesanyád is, mindenki tudja, hogy te nyertél. Ne félj semmit, két év múlva belenősz a korosztályodba, s akkor majd lesöpröd őket.” Így is történt. Utána nyolcadik osztályos koráig Hakszer Tibor készítette fel, s ezalatt Fernyák egyetlenegyszer kapott ki a szlovák bajnokságon. Akkor is Kassán, a helyi bírók elfogultsága miatt. De két hét múlva a csehszlovák bajnokságon másfél perc alatt elintézte kassai vetélytársát. A diákkorosztályban már más veresége nem is akadt, megnyerte az összes hazai és nemzetközi versenyt, amelyen elindult. Mestere már akkor érezte, hogy Fernyákból csodálatos birkózó lesz. Lett is.

Lexikonsorok
Fernyák István a múlt század kilencvenes éveinek, századuk nyitóévtizedének szlovákiai vezéralakja volt a birkózás szabadfogású szakágában. A dunaszerdahelyi birkózóiskola egyik legismertebb képviselője volt a bősi fiú, kirobbanó nemzetközi siker nélkül. Juniorként egy vb-harmadik (1998) és két Eb-második helyezése (1991, 1992) van. A felnőttek mezőnyében Eb-bronzérmes (1993), majd a sydneyi olimpián (2000) nyolcadik. 2005-ben lemondta a válogatottságot, de nem hagyta abba a birkózást. Németországban versenyzett, 2015-ben volt a szlovák válogatott szabadfogású szakágért felelős vezetőedzője is.

2019-03-13T11:04:58+00:002019.03.13.|Kategória: Címlap, Sztorik|Sportág: |