Megszámlálhatatlan mennyiségű név, a kezdetekből csak a hangadóké, a II. világháborúig terjedő időkből se sokan maradtak meg az emlékezetben. Aztán jöttek a többiek, számos szereposztásban. Honlapunk az elmúlt évek és a jelen fociszereplőiből tagadott ki hármat, hogy elmondják véleményüket a Tardoskeddi Sport Club (TSC) eltelt 100 évéről (1923–2023), tapasztalataikat a rájuk eső időszakból, önmagukat se kihagyva.
1. Vincze Szabolcs, a búcsúzó
Elbúcsúznak a klubvezetők Vincze Szabolcstól (szemben) (Mészáros Imre felvétele)
A százéves jubileum egyik meccse előtt búcsúztatták játékos pályafutása végén Vincze Szabolcsot. Nem sokkal később már arról beszélt, mit hagyott maga mögött a futballvilágban. „Harminchat múltam, huszonnyolc év aktív játék után akasztom szögre a csukát. Nyolc esztendős voltam, mikor elkezdtem. Két évad híján mindvégig tardoskeddi színekben játszottam. Kiruccanásom más fél évre Felsőszelibe, félre Diákiba vitt. Elárulom, hogy nem hagyom teljesen abba, csak az V. ligát nem vállalom tovább. Találok magamnak csapatot az alacsonyabb osztályban – pillantott vissza a múltra, majd így folytatta. – Többnyire balhátvéd voltam, az előző évad sikeresen végződött, hiszen megnyertük a VI. ligát, és felkerültünk az ötödikbe. Huszonhat veretlen bajnokit játszottunk le. Tapasztalatunk ehhez mindenképpen hozzájárult. Ráadásul a legkevesebb gólt kaptuk a mezőnyben, ami azt is jelzi, hogy a védelem működött a legjobban. Elől pedig mindig találtunk egy-két gólt, amivel hoztuk a meccset. Jó edzővel, Michal Podluckýval dolgozhattunk, jó csapatszellem uralkodott köztünk, s megnyertük valamennyi bajnokit. Tardoskedd a szomszéd településekhez viszonyítva megérdemli legalább ezt a szintet, vagyis az V. ligát. Szívfájdalmam, hogy kevés a helybeli a csapatban. Ez ellen nincs mit tenni, ilyen pillanatnyilag a fociélet rendje, tán majd jönnek a fiatalok.”
2. Benkó Dániel, a kapus és menedzser
A tardoskeddi százas két jubileumi mérkőzésén is a hazai csapat kapuját védte, mind az öregfiúknál (a Fradi ellen), mind az A csapatnál (a Komáromi FC ellen). A 39 éves Benkó Dániel klubmenedzser is, és egy éve érkezett Nagyölvedről Tardoskeddre, az edzővel és két-három játékossal. „Már akkor tisztában voltunk azzal, hogy 100 éves lesz idén a klub, és úgy is igyekeztünk az együttest összerakni. Négyéves tervünk első éve nagyon szépre sikeredett, amire előtte nem is gondoltunk, és feljutás lett belőle – vezet be mindennapjaikba. – Jó előre tudtuk, hogy a Fradi öregfiúk érkeznek hozzánk a kerek évfordulóra, s mivel a hazaiaknak nem volt kapusuk, klubelnöki kérésre besegítettem, így kerültem a kapuba. Nagyon szerettem volna a Fradi ellen futballozni, mert elhunyt nagyapámnak a kedvenc csapata volt. Kiskoromban előfordult, hogy mindenkit kizavart a szobából, amikor a Ferencváros játszott. Nagyölveden is szoktam védni az öregfiúknak, a mostani felkérést is bátran elvállaltam, és nagyon örülök, hogy sikerült a budapesti zöld-fehérek ellen futballoznom. Nagyon erős összeállításban érkeztek. Sok gólt kaptunk tőlük, de emelem kalapomat a hazai fiúk előtt, hogy állták a sarat Lisztes és társai ellen. Nem is az eredmény volt a fontos, az emberek sok gólt láttak, szórakozhattak... Udvardi vagyok, azért jöttünk ide Nagyölvedről, hogy segítsünk a tardoskeddi foci fellendítésében. Előtte Tomi testvérem védett a helyi csapatban, én legtöbbet – tizenkét évet – Nagyölveden voltam kapus. Szimpatikus faluba jöttünk, jó emberekkel, jó szponzorokkal. Utóbbiak nélkül a mai világban futballt bizony nem lehet csinálni… Nyáron közel álltam hozzá, hogy befejezzem a védést, de meggondoltam magam. Edzem az itteni ifiket is, és örömmel fogadtam, amikor a KFC elleni meccs záróperceire a kapuba állhatott reményteljes tanítványom, Janega Olivér. Minden jel szerint, ő és kapustársa lesznek az utódaim, s remélem, a tervezett négy évet végig tudom védeni. Akkor leszek negyvenhárom, s majd eldöntöm, hogyan tovább. Addigra a srácokat új felkészítem, hogy átvehessék a helyemet… Pályafutásom során védtem Komáromban, elmentek Újbányára (Nová Baňa – a szerző megj.), ott a fantasztikusan jó keret volt akkoriban, aztán fél évre hazamentem Udvardra, ahol egyébként pályafutásom során nagyon keveset védtem. Megkeresett Nagyölved, és jó tizenkét évet lehúztam náluk. A legszebbeket. Most meg edzőtársammal itt vagyunk, Tardoskedden. Van egy víziónk. Komoly csapatot akarunk építeni, úgy érzem, jó irányba haladunk. A következő három évben hat-hét ügyes helyi játékost szeretnénk beépíteni a csapatba. Kiszemeltük már őket, fokozatosan velünk készülhetnek. És az a tervünk, hogy aztán átvegyék a helyünket a pályán. Bizakodó vagyok a jövőt illetően, hogy sikerül három év alatt helybeliekkel feltölteni az V. ligás együttesünket… Minden a kemény munkán múlik, anélkül nem jöhet eredmény. És az is fontos, hogy segítőkészek az emberek, vezetők, támogatók. Ennyivel könnyebb a munkám, mert menedzseri szerepkörömbe a játékoskeret feltöltése is beletartozik. Ebben testvérem, Tomi játékosmegfigyelése is sokat segít.”
3. Mlynár Gábor, a klub első embere
Mlynár Gábor ünnepi beszédét mondja (Mészáros Imre felvétele)
Tavaly kezdte vezetni a Tardoskeddi Sport Clubot, amikor még csak 99 éves volt. Egy esztendővel később, a háromnapos jubileumi ünnepségen már a százas kapcsán beszélgettünk. „Nagyon örülök, hogy részese lehettem ennek az eseménynek – mondta érdeklődésemre Mlynár Gábor. – Pénteken a faluházban volt az első felvonás, a díjazottak köszöntésével. Szép gesztus volt! Megnyílt a jubileumi kiállítás is. Másnap kedvenc csapatommal, a Fradival folytattuk. Öregfiúinkkal találkoztak. És a zárónapon a Komáromi FC-vel játszott az V. ligába került gárdánk. Azzal a klubbal, mellyel jó kapcsolatot ápolunk. Baráth Gyuri bácsi klubelnökkel különösképpen. Fociztam én is Komáromban. Mikor eljöttem onnan, úgy nézett ki, hogy szétesik a KFC. És akkor jött ő. Mindenki csodálkozott, hogy ilyen korosan is átvette a klub irányítását, és nagyon magas szintre vitte fel a csapatot. Kapcsolatunk tovább él. Nem nagyon hittek nekem, hogy elhívom és el is jön egy barátságos meccsre a KFC, hiszen II. ligás együttesről van szó, sűrű a műsora. Egy nappal korábban játszottak felkészülési mérkőzést a Fradi II-vel, utánunk egy nappal pedig a Fenerbahcéval kellett volna találkozniuk, de miattunk lemondták. Ettől is boldog a szívem! Volt utánpótlás meccs, nem is egy, játszott az A csapat és az öregfiúké is. Úgy gondolom, a három nap alatt teljes arcát megmutathatta a tardoskeddi foci. Közben falunk nagy szülöttjére, Szikora Györgyre is megemlékezünk, megkoszorúztuk az emlékművét. Ezúttal nem tudtuk összehozni a Szikora-kupát, de összekötöttük az egykori kiváló játékos méltatását a százassal, ami igazán jó ötletnek bizonyult… Perbetei származású vagyok, focistaként Érsekújvárban nevelkedtem, három éve lakom családommal Tardoskedden. Ikreink vannak. Egyik kisfiam autista, és itt bevették az iskolába, amiért igazán hálásak lehetünk. Köszönet a polgármesternek, az iskola igazgatónőjének. Fiunk fejlődik, mindent megtesznek érte. Nagyon boldogok vagyunk, hogy itt lehetünk. Tavaly téltől vezetem a klubot. A polgármester kért fel, hogy vállaljam, és én vállaltam is, mert úgy érzem, azért amit adnak és ahogyan fogadtak bennünket, ezzel tartozom a nekik. A klubelnöki poszt Tardoskedden nem jár fizetséggel, önkéntes alapon végzem munkámat.”
J. Mészáros Károly
Spevák Singertől Mlynárig
(Bepillantás a Tardoskeddi SC klubelnökeinek névsorába)
Spevák Singer Árpád (1923–1925), Schrank Tibor (1925–1931), Ludas Sándor (1932–1940), vitéz Vajay István káplán (1940–1944), Ján Engelman (1945–1946), Ladislav Ferjenčík (1946–1948), Vargovčík István (1948–1949), Skulec Béla (1949–1950), Horváth Ödön (1952–1956), Zsilinszky Károly (1957–1958), Mrázik Pál (1958–1959), Buják Ferenc (1960–1961), Vanya József (1962–1963), Horváth Ödön (1963–1964), Vanya József (1964–1965), Adamec István (1965–1966), Borbély Vince (1966–1967), Ján Mnístek (????–????), Fenyvesi István (???? –????), Bogyó Géza (1968–1969), Mrázik Pál (1969–1970), Vas József (1970–1972), Borbély Vince (1973–1974), Bresztó Tibor (1981–1982), Szabó László (1983–1992), Szabó Zoltán (1993–1994), Slávik István (1995–1996), Kele Lajos (1997–1998), Szabó László (1999–2001), Fugli Gyula (2001–2002), Ágh Zoltán (2002–2005), Újhelyi Ferenc (2006–2008), Borbély Róbert (2008–2009), Borbély Zoltán (2009–2011), Kovács Tamás (2011–2013), Újhelyi Ferenc (2013–2017), Haluza Szilveszter (2018–2020), Šimonek Arnold (2020–2021), Mlynár Gábor (2022– ????).
(Forrás: Bara Mihály: 100 éves a Tardoskeddi Sport Club)