Negyed évszázada csapatvezető Nagyabonyban, az ottani futballklubnál, a NAFC-nál. Oszlopos tagja, nélkülözhetetlen szereplője a Dunaszerdahelyi járásban fekvő település labdarúgóéletének. Ifj. Domonkos Béla is elismerésben részesült a helyi egyesület 2025. augusztus 23-án tartott centenáriumi ünnepségén. Utána beszélgettünk.
Tősgyökeres abonyi?
Igen. Valamikor itt futballoztam. Kezdtem a diákok között, majd az ifjúsági és a nagycsapat következett. Katonaság után megint idejöttem vissza.
Milyen poszton játszott?
Jobbhátvéd voltam örök életemben. 2000-ig játszottam. Vállalkozóként már egyre kevesebb időm maradt a focira.
Hogyan lett a jobbhátvédből csapatvezető?
Akkoriban változások történtek a klubon belül. Új elnökünk lett, s vele kezdtem én is együttműködni. Felkértek, szóltak, hogy vállaljam el. Beléptem az újjáalakult vezetősébe, hogy továbbra is éljen a foci a faluban.
Mi mindennel foglalkozik? A csapatvezető nem szokott az érdeklődés középpontjában lenni..
Van mit azért intézni. Az átigazolásoknál, a bajnokság előtti játékosszerzésnél. Csábítgatni kell a futballistákat, hogy hozzánk jöjjenek.
Ez is a csapatvezető dolga?
Igen. Általában én szoktam ezzel foglalkozni.
Gondolom, a bajnokság közben is van mit tenni...
A mérkőzésen a kispadon ülök, közreműködöm a cseréknél. Hét közben is van teendő. Intéznivaló akad a sárga lapok miatt, segítünk a játékosoknak az orvosi vagy más ellátásban. Hetente kedden és pénteken edzés van, azon is jelen vagyok. A hétvégén meg jön a bajnoki.
Negyedszázada csapatvezető. Mit szeret ebben a munkában?
Számomra ez csak megszállottság. Szeretem a focit, hív a lelkünk a falusi focira.
Ha valaki azt mondaná, nem kell tovább csinálnia, mit kezdene a kialakult helyzettel?
Kibírná a foci nélkül?
Azt hiszem, igen. Úgy érzem, a koronavírusos járvány után törés állt be. Megváltozott sok minden.
Egy időre netán abba is hagyta?
Nem. Mindig itt voltam a foci körül, és most is itt vagyok, de ez már nem olyan, mint 2020 előtt volt.
Miben változott meg?
A játékosok hozzáállása, egyre kevesebb a focista, mert az utánpótlás csapatok megszűntek. Kevés gyereket érdekel a futball, egész mások az elfoglaltságaik. Egyre nehezebb játékost hozni vagy szerezni.
Játékosként, csapatvezetőként mit őriz legnagyobb élményként a nagyabonyi fociból?
Focista koromból azt, amikor a 1991/1992-es évadban bajnokok lettünk a járási II. osztályban. Aztán később átéltem, hogy 2014/2015-ben a járási I. osztályban lettünk elsők.
Csapatvezetői élménye is akadna?
Monoton az egész, mindig szinte ugyanaz ismétlődik.
Mit juttat az eszébe, hogy 100 éves lett a NAFC?
Le a kalappal az előtt, aki a nagyabonyi futball megalapítása mellett döntött. Nem tudom, egyedül volt-e, vagy hányan lehettek. És azokra is gondolok, akik tudták a nehéz időkben is éltetni a focit a faluban. Mert biztosan voltak nehéz, vagy még nehezebb idők. És tisztelet mindenkinek, aki valamikor valamilyen úton-módon hozzájárult a nagyabonyi foci létezéséhez.