Nehéz döntés volt, de meghozta, s abban reménykedik, hogy jót lépett. Oláh Bella (szül. 2000) Naszvadról indult szlovák válogatott kézilabdakapus a vágsellyei Slovan Duslo játékosaként 2025 nyarán váratlanul bejelentette, hogy hátat fordít az élsportnak. Mindössze huszonnégy évesen, olyan korban, amikor pályafutása csúcsa még jócskán előtte lehetett volna. Hónapok elteltével honlapunknak adott interjút váratlan döntéséről és élsportolói karrierjéről.
Nem gyakori, hogy egy élsportoló ilyen korán visszavonul. Oláh Bella ezt megtette. Miért?
Kivitelezhetetlen volt az a helyzet tovább, amibe kerültem. Budapesten vagyok egyetemista, klubom meg Vágsellyéhez kötött. Nehéz volt ezt összehangolni. Nagyon sok ingázással járt. S a kettő tartása túlságosan nagy teherré vált számomra.
És akkor a kézilabda további mellőzése mellett döntött…
Igen. Azt láttam a legjobbnak.
Közel egy év eltelt azóta, hogy kilépett az élsportból. Nem maradt űr utána?
Maximum a csapattársak, a kollektíva hiányzik.
Naszvadról indult kézilabda-pályafutása. Mi maradt meg emlékeiben a kezdetekről?
Érsekújvári származású vagyok, a nagymamám él Naszvadon. Tizenkét éves lehettem, amikor a kapuba kerültem, előtte a mezőnyben játszottam. Minden poszton megfordultam.
Nem könnyű a sok futás után a hatosban ragadni. Ez hogyan történt?
Nem volt kapusunk, megnézték, kinek a legjobbak a reflexei, és rám esett a választás. Előbb Szabó Veronika volt az edzőm, majd az egykori válogatott kapus, Haris Lucia foglalkozott velem. Szerettem Naszvadon, nagyon jó volt ott. Hétévesen kezdtem, s tizenhárom voltam, amikor eligazoltam onnan.
Ezután került Győrbe?
Nyolcadikból mentem oda középiskolába, s a kilencediket idehaza az ottani tanulmányaimmal párhuzamosan végeztem.
Mit adott a fiatal kapusnak az európai élklubban, az ETO-ban töltött időszak?
Nagyon sok mindent. Rengeteg tanulhattam, jó kapusedzőim voltak, igazán megalapozta a tudásomat, amit ott elsajátítottam.
Ez hány évig tartott? Hogy lett ebből Mosonmagyaróvár?
Valójában ott kezdtem, mert akkoriban az volt az ETO B csapata. Tökjó lehetőségeim voltak, és elég korán fel is kerültem a felnőtt együttesbe.
Hány esztendősen?
Tizenöt-tizenhat lehettem. A suliban is voltak edzések, együtt az etósokkal.
Játszott a Győr színeiben is?
Nem. Hívtak a z ETO-ba, de akkor jött be a mosonmagyaróvári felnőttbe a lehetőség, és ott ragadtam.
Milyen voltak a mosonmagyaróvári kapusévei?
Négy-öt lehetett belőle. Vegyes emlékeim vannak. Olyan fiatalon a felnőtt csapatba kerülés hozott némi izgulást magával, nem volt egyszerű megfelelni az elvárásoknak, felvenni az iramot. Egyébként jó volt, nagy élményként maradt meg bennem. És lehetőséget is kaptam.
Hogyan jött össze a HC DAC-ba igazolása?
Mosonmagyaróváron három hónapra abbahagytam a kézilabdát. Előfordult, hogy nem jártam eleget suliba, sokat kimaradtam az edzések végett. Abban a tanévben érettségiztem, s döntenem kellett, le tudok-e érettségizni, vagy nem. Akadt egy kisebb konfliktus, és azt láttam a legjobbnak, hogy elengedem a kézilabdát. Akkor még játszottam valamelyik korosztályos szlovák válogatottban, kaptam tőlük behívót, és szóltam nekik, hogy abbahagytam. Másodedzőnktől, Prikler Szilviától azonban jött egy megkeresés, hívott a DAC-ba.
Mi döntött a folytatás mellett?
Úgy nézett ki, hogy ez kivitelezhetőbb, mint az előző volt, mert hetente csak egy edzésre és egy meccsre kellett járnom. És nem hiányoztam az iskolából az érettségi előtt. Közben meg edzettem a suliban is.
Aztán le is érettségizett. Hol?
A győri Bercsényi Miklós Közlekedési és Sportiskolai Technikumban.
Mit hozott a HC DAC-ban eltöltött néhány év?
A csapattársakkal nagyon jó volt, összességében jól éreztem magam a nagyjából öt évad alatt. Később akadt egy időszak, amikor nem nagyon játszottam. Ezt nem tartottam jónak, és váltottam. Átigazoltam Vágsellyére.
Mi csalogatta oda?
A játéklehetőség. És azt igazán megkaptam.
Időközben bemutatkozott a szlovák női válogatottban is. Kijutott a csapattal a 2024-es Eb-re, ahol az ausztriai csoportban játszottak. Milyen élményekkel tért onnan haza?
Igazán nagy dolgokat éltem át. Lehetőség és élmény tekintetében egyaránt. Nem mindenkinek adatik meg az ilyesmi. Szerencsésnek éreztem magam.
Mit jelentett az, hogy a válogatottban védhetett?
Jó nyomokat hagyott bennem. Lehetett volna jobb is a teljesítményem, mindig lehet jobb, de elégedett voltam a címeres mezben történt szereplésemmel.
Mit vitt magával a kézilabdából az egyetemi hallgatótermekbe?
A kitartást, az alázatosságot, s főleg az akaratosságot.
Mikor 2025-ben visszavonult azt mondta, hogy a kézilabda már nem fért bele az életébe. Jelenleg mi fér bele?
Az egyetem, másodéves vagyok a szociológián a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem szociológia szakán. Mellette dolgozom, meg sportolok továbbra is. Azt, amihez éppen kedvem van. Így kicsit szabadabb az életem.
Mit szokott sportolni?
Járok edzőterembe, futni… Bennem van a több mindent kipróbálni. Még táncolni is szeretnék.
És az élsportnak már vége. Teljesen?
Úgy gondolom, hogy igen.
J. Mészáros Károly
Ki ő
Oláh Bella
Oláh Bella volt szlovák válogatott kézilabdakapus, aki 2025-ben vonult vissza. Vágsellyén született 2000. december 12-én. Érsekújvári származású. Volt klubjai: Nesvady-Ímeľ, Győr, Mosonmagyaróvár, HC DAC,_Slovan Duslo Šaľa. Bő tizenhét évet kézilabdázott, javarészt kapusként. Budapesten él, másodéves hallgató a budapesti Károli Gáspár Református Egyetemen, ahol szociológiát tanul.