2023. szeptember 9-én nemzetközi konferencia zajlott és kiállítás nyílt a vágsellyei levéltárban „Ép testben ép lélek – A sport története a régióban“ címmel. Itt hangzott el Szekeres Kovács Judit és Varjú Attila előadása, amely a két világháború közötti sportéletet mutatta be a Csallóköz és Mátyusföld térségében. Honlapunk megkapta a szerzőktől a szöveg véglegesített változatát, amelyet beleegyezésükkel az alábbiakban közlünk.
Szekeres Kovács Judit –Varjú Attila
Sport a Csallóköz és a Mátyusföld térségében a két világháború közötti időszakban
Az önkéntes alapon szerveződő egyesületek létrejöttét a 19. század második felében végbement polgári fejlődés tette lehetővé. Míg a különböző társadalmi, kulturális, közművelő, valamint gazdasági egyletek és társulások már a kiegyezést követő időszakban megjelentek, addig a sport és a sportolás a 20. század elején lépett a régióban élő emberek életébe. Az ebben az időben létrejövő sportegyletek nemcsak hogy szervezett kereteket biztosítottak a testmozgás és sportélet megéléséhez, egyúttal fejlesztették az egyesületbe szerveződő tagok társadalmi életét is.
Nyilvántartott alapszabályok
Az első világháború évei, majd az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlása ugyan félbeszakította a sportegyletek működését – amelyek közül sok meg is szűnt –, de jó néhány a 20-as évek elejétől újra folytatta tevékenységét. Az egyletek nyilvántartása a vármegyék és a törvényhatósági jogú városok hatáskörébe tartozott, és ez az eljárási mód Csehszlovákia megalakulása után is megmaradt. 1920-ig a nyilvántartások vezetése a megyék alispánjainak a hatáskörébe tartozott, majd 1923-ban ezt a hatáskört a járási hivatalok vették át. Csehszlovákia megalakulása után az egyesületek létrehozását a Szlovákia közigazgatásáért felelős meghatalmazott, majd 1928-tól a Pozsonyi Tartományi Hivatal jóváhagyásához kötötték. A világháború előtt is működő egyesületek kötelesek voltak alapszabályukat felülvizsgálat céljából benyújtani az illetékes hatóságokhoz. Az alapszabályok nyilvántartásba vételének köszönhetően az egyesületek tevékenységéről szóló jelentések megőrződtek a jóváhagyó szervek levéltári fondjaiban. A vágsellyei levéltárban ezeket az iratokat a Vágsellyei és a Somorjai Járási Hivatal fondjai őrizték meg. A sportegyesületek tevékenységéről további információkat szerezhetünk térségünk közjegyzői és főszolgabírói hivatalaiból, amelyek iratanyaga szintén a vágsellyei levéltárban található, továbbá fontos kiemelni az országos és a regionális sajtó termékeit is.
Meghívó 1932-ből a vágsellyei pályaavató ünnepségre
Vágsellyei helyzetkép
Az ismertetett időszakban, 1938-ban, a források hat testnevelési és sportegyesület létezését említik Vágsellyén. A legrégebbi közülük a Sokol Testnevelési Egylet volt, amely 30 taggal működött. Az egyletet 1921-ben alapították, és tornaeszközzel jól fel volt szerelve, valamint saját, 150 kötetes könyvtárral is rendelkezett 10 ezer korona értékben. A következő és egyben a város legmeghatározóbb egyesülete a Vágsellyei Sport Klub volt, amelyet 1926-ban alapítottak. A klub színei a piros-fehér voltak. 1927 júniusában a klub tagjai a helyi futballpályán atlétikai versenyt rendeztek. A versenyzők a következő versenyszámokban mérettették meg magukat: 100, 400 és 1500 méteres síkfutás, váltófutás, 1000 m-es gyaloglás, magas- és távolugrás, súlylökés, diszkoszvetés, gerelyhajítás, valamint 5 és 25 km-es kerékpárverseny. A Vágsellyei Sport Klub tekinthető a mai Vágsellyei Slovan Duslo labdarúgóklub elődjének. A városban a labdarúgást és az atlétikát más klubok is űzték. Ilyen volt például a Proletár Testedző Egyesület, amely 1932-ben alakult, és több sportosztállyal is rendelkezett. Megemlíthető továbbá az 1936-ban létrehozott Makkabi Zsidó Tornaegyesület, a csehszlovákiai cserkészszövetség vágsellyei tagozata, amely 1938-ban 64 tagot számlált, továbbá a Vágsellyei Munkás Testgyakorló Egyesülete is.
Jóváhagyott szlovák nyelvű kérvény 1937-ből, melyben a Farkasdi-Negyedi Sport Club a Vágsellyei Városi Hivataltól a Ferencvárosi TC vendégszerepléséhez való beleegyezést kapta meg
Farkasd és Negyed együtt
Kijelenthető, hogy a legtöbb napjainkban is működő labdarúgócsapat elődszervezete épp ebben az időszakban alakult, és a többségüknek nem csak labdarúgóosztálya volt. A levéltári iratokban 1926-ban tűnik fel a Farkasdi-Negyedi Sport Club (FNSC), amely működési céljának a labdarúgást, a könnyű atlétikát és az asztaliteniszt jelölte meg.
Mocsonok községben működött az Orol Egylet, amelynek 1938-ban 177 tagja volt, közülük 86 tanuló. Az egyesületnek nem csak torna- és labdarúgórészlege, de színjátszó és népművelő osztálya is volt.
Három zsigárdi próbálkozás
A Vágsellyei járás sportegyesületeit számba vevő 1938-as jelentésben, Zsigárd községe ugyan nem szerepel, de a korábbi évek iratai megemlítik a Proletár Testedző Egyesület létezését. Ezt 1929. augusztus 18-án alapították. Az egylet tagjai a kommunista párt tagságából kerültek ki. Az elnökük Szalay Géza volt. Az alapszabályuk következőképpen írja le az egyesület fő célját: „Összefogni mindazokat, akik tornával kívánnak foglalkozni, nemzetiségtől, vallástól, vagy foglalkozástól függetlenül.” Az alapszabályt 1930-ban a Pozsonyi Tartományi Hivatalnak küldték jóváhagyásra, de ott nem fogadták el, mert a hivatal úgy ítélte meg, hogy az egyesület inkább a kommunista párt népszerűsítését tervezi, mintsem az alapszabályban leírt célok megvalósítását. 1935. február 17-én a falu sportrajongói ismét megpróbálkoztak egy új proletár testnevelési egyletet létrehozni. Az egyesület alapszabályát, amelyben vezetőként Nagy István volt feltüntetve, a Pozsonyi Tartományi Hivatal 1937 márciusában ezúttal ugyan elfogadta, de maga az egyesület nem volt hosszú életű. 1934-ben a helyi római katolikus általános iskola igazgatója, Munk Jenő is megpróbálkozott egy sportklub létrehozásával, de az alapszabályát az illetékes hatóságok ugyanúgy nem hagyták jóvá.
Tornaegyesületek Pereden
A szintén Vágsellyei járásbeli Pered községében két tornaegyesületet említődik. Az elsőnek, amely 1928-tól működött, a helyi Kohn Gyula gabonakereskedő volt a megszervezője. A Peredi Testnevelési Egyesület alakuló gyűlését 1928 júliusában tartották. Az egyesület alapszabálya a Vágsellyei Testnevelő Egyesület alapszabályát vette alapul. A mezszínük a kék-fehér volt. A következő peredi egyesület, amely a fiatalság sportra való nevelése mellett honvédelmi neveléssel is foglalkozott, a Peredi Proletár Testedző Egyesület volt. Az egyesület 1936-ban alakult Takács János vezetésével.
Futballklub-egyesülés Vágtornócon
Az egyesületek 1938-as nyilvántartása három egyesület említ Vágtornócon, holott valójában több is működött a községben. Vágtornóc egyik első sporttal is foglalkozó szervezete a csehszlovák kolonisták által alapított parasztlovasság volt. Az egyesületet 1926-ban alapította az agrárpárt helyi alapszervezete. Céljai között a lovas sportok művelése, a lótenyésztés ismereteinek terjesztése, a sportlövészet, a vívás és a fogathajtás szerepelt. A településen két labdarúgócsapatot is létrehoztak: a magyar Tornóci Sport Clubot és a szlovák Slovan Sport Klubot. Egy idő után mindkét sportegyesület belátta, hogy nincs értelme két azonos irányultságú sportklubot fenntartani, ezért 1934. augusztus 15-én, a két csapat rendkívüli közgyűlésén úgy határoztak, hogy a két klubot feloszlatják, és egy újban, a Tornóci Atlétikai Labdarúgó Klubban egyesülnek. Az egylet alapszabályát a Tartományi Hivatal 1935 októberében hagyta jóvá. A színük a sötétvörös és a fehér lettek. A fentebb tárgyalt tornóci sportegyleteken kívül még említést érdemel a Szociáldemokrata Párt védnöksége alatt megalakult Tornóci Munkás Testnevelő Egylet is.
STK-dominancia Somorján
A Vágsellyei Járási Hivatal iratanyaga mellett a Somorjai Járási Hivatal irataiban is találunk sporttal kapcsolatos dokumentumokat. A Somorjai járás egyesületeinek nyilvántartásában 15-höz köthető sporttevékenység. A legtöbb klub a magyar testnevelő szövetséghez tartozott, de voltak olyanok is, amelyek a német szövetséghez. A környék csehszlovák kolonistái a saját telepes falvaikban alapítottak sportklubokat. Az egykori Pállfy birtokból, Vörösmajorból megszervezett Hviezdoslavfalvában sokolistákat és a parasztlovasságot találunk.
Az egész járás leghosszabb múltra visszatekintő és legrangosabb sportklubját nem meglepő módon, Somorján, a Somorjai Testgyakorlók Körében (STK) kell keresnünk. A „Kör” 1914-ben alakult, az első világháború alatt megszakította tevékenységét, és 1919 októberétől lett újra aktív. A Somorjai Járási Hivatal által készített nyilvántartás Dr. Salamon Ferencet, az ismert közjegyzőt említi első elnökeként. A sportklub kezdetben futball-, vívó- és birkózóosztállyal működött. A húszas években a Testgyakorló Kör mellett hosszabb-rövidebb ideig egyéb sportegyesületek is tevékenykedtek a városban. Ilyen volt például a Somorjai Football Club, amely néhány mérkőzés lejátszása után megszűnt. Gober Károly, a csapat egykori tagja 1970-ben, a Szabad Földműves újság lapjain a következőképpen emlékezik meg a klubról: „Még a húszas évek elején is a bőrlabda rúgása afféle úri passzió volt. A hajdani STK-ba eleinte még az iparosokat sem fogadták be. Összefogtunk hát mi is és megalakítottuk a SITE-t [Somorja Ifjúsági Torna Egyesületet]. Egy ideig vetélkedtünk az STK-val, míg végül is fuzionáltunk. Mivel a pozsonyi kerületi bajnokságban játszottunk, legtöbbet a fővárosi csapatokkal mértük össze az erőnket. Riválisaink voltak még a szenciek, galántaiak, komáromiak, és természetesen a közeli dunaszerdahelyiek. A harmincas évek elején alakult ki az ún. „aranycsapatunk“. Jó nevünk volt messze környéken és többször játszottunk bécsi csapatokkal is.“
Felújított Pomlé és bajnoki serleg
1926-ban Balheimet Károlyt választották az STK egyesület elnökévé. A klub tisztségviselői a helyi értelmiség tagjai voltak, akik nagy szerepet játszottak Somorja társadalmi és gazdasági életében. Balheim Károly például jelentős helyi kereskedő volt, ő volt a Somorjai Hitelintézet megalapítója és a Hengermalom tulajdonosa, tagja volt a helyi katolikus szervezet igazgatótanácsának is. A csapat hosszú ideig a kerület III. osztályában játszott, majd az 1929/30-as szezonban sikerült bajnokságot nyernie, és feljutnia a II. osztályba. Még ebben az évben átadták Somorja felújított sportpályáját, a Pomlét.
A Somorjai Testgyakorló Kör megválasztott tiszteletbeli elnökei között találunk egy másik ismert somorjai személyiséget, dr. Zellinger Ernő közjegyzőt. Az STK tagjai a társadalmi rendezvények szervezéséből szintén kivették a részüket, szinte minden évben aktívak voltak. Például 1934 júniusában sportnapot szerveztek a helyi pályán. 1936 márciusában a klub bizottsági közgyűlésére meghívták a csehszlovákiai Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) nyugati kerületének képviselőit is a Korona Szállóba, hogy az STK-nak, mint a csallóközi bajnokság nyertesének átnyújtsák a Csehszlovákiai Magyar Testnevelő Szövetség által adományozott Csallóközi serleget.
A gazdasági válság rányomta bélyegét az egylet tevékenységére is, 1936-ban a helyi újságok anyagi nehézségekről tudósítanak, ennek ellenére 1937-ben már tornaszakosztály is működni kezdett a testgyakorlóknál. A STK mellett 1931. augusztus 26-án, Somorján megalakult a csehszlovák telepesek által megalapított Rapid Sport Club is. Rövid élete alatt az egyesületet két elnök vezette, Ferdinand Boček és Dr. Salamon Ferenc. A Somorjai Járási Hivatal egyesületeinek nyilvántartása szerint az egyesület 1933 fordulóján megszűnt.
Labdarúgás-központúság a Galántai járásban
A két világháború közötti időszakban a Galántai járás sportéletét legfőképp a labdarúgás jellemezte. Az új vagy meglévő klubok többsége beolvadt az 1921-ben alapított, pozsonyi székhelyű Magyar Labdarúgó Szövetségbe. A Magyar Labdarúgó Szövetség 1928-tól része lett egy szélesebb sportszervezetének, a Csehszlovákiai Magyar Testnevelő Szövetségnek. A szövetség nyolc sportágat fogott össze, a labdarúgás mellett például az atlétikát, a teniszt, a jégkorongot és az úszást. 1934-ben a Galántai járás sportegyletei közül hét volt a testnevelő szövetség tagja. A járás magyar labdarúgócsapatai a Magyar Labdarúgó Szövetség pozsonyi, majd a déli kerületében játszottak.
A labdarúgó kerületek három osztályra oszlottak. A járást az első osztályban az 1925-ben alapított Galántai Sport Egylet (GSE) képviselte. A klub elnöke Dudás József volt. A Galántai Sport Egylet mellett az ŠK Slovan labdarúgócsapata is aktív volt. Az egyletet szintén a 20-as években alapították, és később egyesült a GSE-vel.
Szeredi futballállapotok
A szlovák sport központja a járás területén Szered városa volt. A városban 1914 óta működött szervezett labdarúgás. A háború utáni új egyletet 1922-ben hozták létre, a klub színei a fekete-fehér voltak. A szeredi „Sport Club” alapításánál Adolf Wetzler, Sigmund Sonnenfeld, Alexander Guttmann, Rudolf Chmelár és még további 90 tag volt jelen. A klubban a labdarúgás mellett atlétikát, tornát, vívást, teniszt és korcsolyázást műveltek. A klub céljai között szerepelt a város társadalmi életének előmozdítása és kirándulások szervezése is.
A Szeredi Sport Klub mellett más egyletek is működtek a városban: munkások hozták létre a Vörös Csillag Sportegyletet, zsidó vallásúak a Makkabi Sport Klubot, de aktív volt a Sokol Testnevelő Egylet is. 1929-ben a szeredi csendőrállomás a járási hatóságok utasítására jelentést készített a város kommunista sportegyesületeiről. Ebből a jelentésből tudható, hogy a városban a Proletár Testnevelési Egylet is aktív volt. A beköszöntő gazdasági válság Szered sportéletének hanyatlását is eredményezte. Ennek hatására a 30-as évek végén erőfeszítések történtek a labdarúgók egyetlen futballklubban való egyesítésére. Egy további sportegylet, a Szeredi Sport Klub (SŠK), 1930 júniusában alakult meg Jozef Sedlár kezdeményezésére. A csapat kezdetben a szlovák járási bajnokság II. osztályában játszott, majd 1938-ban feljutott szlovák bajnokság nyugati labdarúgó kerületének I. osztályába. A sportklubon belül egy ökölvívó-szakosztályt is létrehoztak. A szakosztály kezdeményezői Baranovič, Michalík és Balog nevezetű sportemberek voltak. Rövid idő után viszont az ökölvívás, mint sport Szereden megszűnt.
1937-ben a klub és a város további sportszervezetei honvédelmi és sportnapot szerveztek a következő számokban: 100 m-es futás, súlylökés, diszkoszvetés, távolugrás, röplabdatorna, kötélhúzás, valamint labdarúgó-mérkőzés az SŠK és a katonai helyőrség csapata között. Megemlíthető még, hogy a klubnak 1938-ban 146 tagja volt.
Az Alsószeli Torna Egylet 1934-ben alakult, ez a csapatkép 1943-ban készült
Tanító az alsószeli klubalapító
Míg a városi környezetben a testnevelési és sportklubok létrehozásának kezdeményezői többnyire gazdag polgárok (ügyvédek, kereskedők) voltak, addig vidéken a falusi értelmiség és a gazdagabb földbirtokosok. Alsószeli községében például az Alsószeli Torna Egylet (ATE) megalapítását Balogh Géza helyi tanító, a pozsonyi ŠK Slovan egykori kapusa kezdeményezte. A klub 1934-ben kezdte meg a működését 17 taggal, színe a fehér-piros volt, a labdarúgás mellett súlyemeléssel is foglalkoztak. A vezetőség a helyi földtulajdonosok köréből alakult, akik labdákat, mezeket és hálókat adományoztak a csapatnak. A pénztáros Pancza Károly volt.
Vágán már volt edző
A vágai futball kezdeteinél szintén egy helyi tanító, Holub János volt megtalálható. A csapatot Vágai Footbalklub néven 1935-ben alapították. Kezdetben csak barátságos mérkőzéseket játszottak a Vág melletti pályán. A csapatnak saját edzője is volt, ami ebben az időszakban nem volt szokványos. Maga Holub János később, 1939-ben a Szeredi Sport Klub labdarúgócsapatának mezében volt látható.
Nádszeg és Úrföld egy csapattal
A nádszegi labdarúgás alapítói között is találunk egy tanárembert, mégpedig Mészáros Lászlót. Személye és Pállfy Imre sportrajongó 1932-ben alapították a helyi csapatot. A csapat nemcsak nádszegiekből, hanem a közeli Úrföld major játékosaiból is állt. A szokásoknak megfelelően kezdetben csak barátságos mérkőzéseket játszottak a környező községekkel.
Kismácsédon Szkladányi Károly indított
Az utolsó egylet a járásból, amely említést érdemel az a Kismácsédi Sport Club (KSC). A KSC 1933 óta működött, az alapító itt is egy fiatal tanár, az Ipolyságról származó Szkladányi Károly volt. A KSC labdarúgói 1936-ban megnyerték a déli kerület járási bajnokságát. A klub első futballpályáját a Kismácséd kertekkel és erdővel határolt területén hozták létre.
Bősi sportklub 1927-től
Dunaszerdahely környékén is számos testnevelési egyesület működött. Ezekből most csak kettőt említünk. Bősön már 1927-ben volt egy sportklub, amely főleg labdarúgással foglalkozott. Az eredeti színei a zöld-fehér voltak, de később kék-fehérre változtak.
Néhány sor a DAC-ról
Talán a leghíresebb, Szlovákiában jelenleg is népszerű labdarúgó-egyesület a Dunaszerdahelyi Atlétikai Club (DAC). A megalakulásához Vermes Ferenc, a helyi földbirtokos és szolgabíró neve kapcsolódik. Neve az 1905-ben épült Vermes-villa által is ismerős. Az egyesület kezdetben a Dunaszerdahelyi Sport Egyesület (DSE) nevet használta. Az alakuló ülésre 1909. május 22-én került sor a városháza üléstermében. 1934-ben a Prágai Magyar Hírlap arról írt, hogy „a DAC egy éve nem működik, játékosai más egyesületekhez igazoltak, és bár az egyesület korábban virágzó időket élt, sajnos a rossz anyagi helyzet okozta a megszűnését”.
Ebben az időszakban csak a Keresztény Munkásszövetségnek volt sportegyesülete Dunaszerdahelyen. A sportegyesület tagjai és a DAC egykori tagjai úgy döntöttek, hogy új sportegyesületet alapítanak, amely Dunaszerdahelyi Torna Klub (DTC) néven vált ismertté és ezen a néven 1942-ig működött.
(Megj. Honlapunkon itt is olvashatnak a 120 éves DAC-ról)
Gazdag sporttörténet)
A rövid ismertetőből is kitűnik a régió gazdag sporttörténete. Az ismertetett sportegyletek és klubok mély hatást gyakoroltak mind a városlakók, mind pedig a vidéken élők életére. Az egyesületek alapításából és szervezéséből valamennyi társadalmi réteg, nemzetiség és vallási közösség kivette a részét. Működésük a rendszeres testmozgás biztosítása mellett lehetővé tette a szórakozást, valamint segített új társadalmi kapcsolatok kialakításában is.
(Elhangzott 2023. szeptember 9-én a vágsellyei levéltárban rendezett „Ép testben ép lélek – A sport története a régióban“ című nemzetközi konferencián. Köztes címek: www.szlomasport.sk)
A szerzőkről
Mgr. Szekeres Kovács Judit, PhD. (1987)
Az egyetemet 2011-ben végezte el a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem történész szakán.
2017-ben ugyanitt doktori címet (PhD) szerzett.
A vágsellyei levéltár alkalmazottja 2011-től. 2022-től a vezetője.
Kutatási területe közé tartozik a két világháború közötti időszak (regionális történelem, gazdaság, iskolaügy, egészségügy, egyletek stb.) és a 1945 utáni kollektivizáció időszaka.
Mgr. Varjú Attila (1982)
Az egyetemet 2008-ban végezte el Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem történész szakán.
2016–2018 között a Szlovák Nemzeti Levéltár munkatársa volt
2018-tól dolgozik a vágsellyei levéltárban.
Kutatási területe: regionális történelem, I. és II. világháború, hadtörténelem
Csallóközi és mátyusföldi sportegyesületek a két világháború között
Dunaszerdahelyi járás
Bős
Bősi Sportklub (alapítás éve: 1927)
Dunaszerdahely
Dunaszerdahelyi Atlétikai Club (DAC, 1904 – a mai jogutódja ezt az időpontot rögzíti)
Somorja
Somorjai Testgyakorlók Köre (1914-ben alakult)
Somorjai Football Club
Rapid Sport Club (1931)
Galántai járás
Alsószeli
Alsószeli Torna Egylet (ATE, 1934)
Galánta
Galántai Sport Egylet (GSE, 1925)
ŠK Slovan labdarúgócsapat (szintén az 1920-as években alapították, később egyesült a GSE-vel)
Kismácséd
Kismácsédi Sport Club (KSC, 1933)
Nádszeg
Nádszeg és Úrföld helyi csapata (1932)
Szered
Sport Club (1922)
Vörös Csillag Sportegylet
Makkabi Sport Klub
Sokol Testnevelő Egylet
Proletár Testnevelési Egylet
Szeredi Sport Klub (SŠK, 1930)
Vága
Vágai Footbalklub (1935)
Vágsellyei járás
Farkasd
Farkasdi-Negyedi Sport Club (FNSC, 1926)
Mocsonok
Sokol Egylet (1938)
Negyed
Farkasdi-Negyedi Sport Club (FNSC, 1926)
Pered
Peredi Testnevelési Egyesület (1928)
Peredi Proletár Testedző Egyesület (1936)
Vágsellye
Sokol Testnevelési Egylet (1921)
Vágsellyei Sport Klub (1926)
Proletár Testedző Egyesület (1932)
Makkabi Zsidó Tornaegyesület (1936)
a csehszlovákiai cserkészszövetség vágsellyei tagozata
Vágsellyei Munkás Testgyakorló Egyesületet
Vágtornóc
parasztlovasság (1926)
Tornóci Sport Club (magyar)
Slovan Sport Klub (szlovák)
Tornóci Atlétikai Labdarúgó Klub (1934)
Zsigárd
Proletár Testedző Egyesület (1929)
Megjegyzés
1) A településeket a jelenlegi járások szerint soroltuk területi egységbe
2) Jegyzékünk nem teljes, csak az előadásban előforduló sportegyesületeket gyűjtötte csokorba
Figyelem!
A nemzetközi konferencia kapcsán nyílt alkalmi kiállítás ugyan már véget ért Vágsellyén, de Varjú Attila honlapunknak küldött soraiból kiderül: „van rá lehetőség, hogy kiállítsuk máshol is, ha lenne rá igény”. Az érdeklődők honlapunk elérhetőségén jelentkezhetnek.