A múlt század ötvenes éveinek végén, hatvanas éveinek elején öt csehszlovák bajnokságon indult, abból négyet megnyert Sirola Pál, az ungvári születésű egykori vívó. Ő volt az első szlovákiai származású csehszlovák tőrbajnok. Ötéves tőrözői érájában tagja volt a csehszlovák válogatottnak is. „Mivel a hazai versenyek többsége Prágában zajlott, nekünk, nem prágaiaknak jóval többet kellett teljesíteni a sikeres szereplés érdekében, mivel a zsűri nagy része rendszerint a fővárosiakhoz húzott. Akkoriban a tőrversenyeket többnyire villamos készülék nélkül rendezték, így a mérkőzésvezető jobban befolyásolhatta az eredmény alakulását – magyarázta egy tanulmányban a Kassán élő gépészmérnök. – Azokban az években is kategóriákba sorolták a sportágakat, és a fontossági sorrendben a vívás az utolsó csoportba került. A nemzetközi kapcsolatok minimálisak voltak. Akadt év, amikor nem is versenyeztünk külföldiekkel. A hazai pástokon már csukott szemmel is vívhattunk volna, úgy ismertük egymást. 1959-ben a főiskolai vb-n még ment a versenyzés, de két év múlva ugyanazok az ellenfelek, akiket ott simán legyőztem, könnyen leköröztek, mivel ők közben több nemzetközi versenyen szereztek tapasztalatot.“