Halálhíre Tornaljáról érkezett. Onnan, ahol testnevelő tanárként a fiatalok sokaságát nevelte a testmozgásra a helyi alapiskolában és gimnáziumban. Szögedi Dénes (1944. október 9., Lice–2020. szeptember 8., Tornalja) pedagógusi pályája előtt az atlétikában is nagyot alkotott. Tagja volt annak a 4x100 méteres csehszlovák futóváltónak, amely a múlt század hatvanas éveinek végén, majd hetvenes éveinek elején Európa élmezőnyébe tartozott. Lice község leggyorsabb embere kassai atlétikai gyökerekkel a prágai Duklában ért versenyzői pályafutása csúcsára: második emberként futott a csehszlovák csúcsbeállítással (39,5 mp) bronzérmes váltóban az athéni Európa-bajnokságon.
Két évvel később a helsinki kontinensviadalon mégis kiszorult a kvartettből. Vajon miért? Erről az Új Szónak 1994-ben adott interjúban így nyilatkozott: „Kimaradásomban nincs semmi furfang, de még mellőzés se. Csupán annyi történt, hogy két héttel Helsinki előtt megsérültem. Juraj Demeč került a társaim (Ladislav Kříž, Jiří Kynos, Ludvík Bohman – megj. szlomasport) közé, s nagyon jól ment nekik, mindenkit megelőztek.”
Azt is elárulta, milyen titkos fegyverrel győzték le földrészünk akkori legjobbjait. „Rengeteget gyakoroltunk, a váltóbot átadását meg szinte megállás nélkül. Emellett egyénileg is jó képességű vágtázók voltunk. Előkelő helyeken tanyáztunk az időszerű ranglistákon. Mindegyikünk 10,2–10,3 között futotta le a 100 métert. Jómagam hatvanhétben teljesítettem először a 10,3 másodperc alatt a távot. Ezzel az idővel a 3–10. helyen álltam Európában. Később tíz egész egy tizedig jutottam.”
A Szlovák Atlétikai Szövetség által kiadott nekrológban Szögedi Dénes neve mellett 100 méteren a 10,3, 200 méteren a 21,3 másodperces egyéni csúcs szerepel. Bárhogy is volt, a licei fiú a csehszlovák férfi váltófutás aranykorában a válogatott négyes kihagyhatatlan embere volt, már amikor nem volt sérült (emiatt maradt ki életéből az 1968-as mexikóvárosi és az 1972-es müncheni olimpia is). Biztos helyét a csehszlovák váltóban Jaroslav Vostatek, a férfi vágtázók akkori válogatott edzője találóan fejtette ki a Lehká atletika folyóiratban. „A második szakaszra olyan vágtázókat kell választanuk, akinek van érzéke a váltóbot átvételére és átadására is, nagy helyváltoztatási gyorsasága van, és képes a magas iram tartására – a vágtázóink közül erre Szögedi az ideális ember.”
Hát ezért volt kihagyhatatlan a 4x100 méteres csehszlovák futóváltóból.
Nyugodjon békében!