Pályafutása alakulásáról keveset tudni, későbbi sorsáról még annyit sem. Tőre József (1933-ban született) ökölvívó története két oknál fogva is izgalmas lehet: először is azért, mert tájainkról származott. A Losonc közelében található Bolykon született, de – mint egykori bokszolók jelezték – valójában füleki volt. És valószínűleg őt is Torma Gyula fedezte fel, és csalogatta Prágába, ahol vélhetően 2006-ban hunyt el.
Ötkarikás nyomok
Tőre József neve csupán az olimpiai múltat felidéző nyilvántartásokban, és a Szlovák Olimpiai Bizottság (SOV) kiadványában szerepel. Ebben is születési adatain kívül mindössze annyi található, hogy 1960-ban indult a római nyári olimpián, és könnyűsúlyban (60 kg) már az első fordulóban kiesett.
Bolyktól Prágáig
Szülőfalujában, Bolykon semmi hír róla. A polgármester asszony nyomozása, érdeklődése eredménytelennek bizonyult.
Egykori ringbeli sorstársaitól először azt hallottam, hogy Prágában él, később ezt 2009-ben Hornig Tibor, a Szlovák Ökölvívó-szövetség főtitkára csehországi értesülései alapján pontosította. „Három éve meghalt“ – ennél többet ő sem tudott mondani. Ráadásul a szövetség sem őriz nyilvántartást Tőre bokszolói pályafutásáról.
Kemény, küzdő öklöző
Kovács Sándor, a hatvanas-hetvenes évek komáromi bokszbajnoka tőlem hallotta először Tőre József halálhírét. Versenyzői erényeiről mondott néhány jellemző mondatot: „Kemény, küzdő típusú öklöző volt. Nem a technikájával, hanem a harcosságával tűnt ki. Eredményes volt a válogatottban is, sokáig szerepelt a címeres mezben.“ És adott egy prágai telefonszámot.
Temetése sem volt
A vonal végén egy Kapín nevű úriember jelentkezett, Tőre József egykori klubtársa. „Sajnos, ő már halott. Két-három éve, már én sem emlékszem pontosan – reagált érdeklődésemre. – Még temetése sem volt, felesége nem temettette el. Ha igaz, még mindig Prága tízes kerületében, Malešicében él a család, próbáljon tőlük érdeklődni. A fia is egy kicsit bokszolt, de többet nem tudok róla.”
Sofőr a bányászklubnál
Aztán mielőtt letette volna a kagylót, még egyszer sikerült megnyitnom újabb kérdésemmel: „Jozska kiváló bokszoló, az ökölvívás mestere volt. Emlékszem, amikor egy csatában teljesen egyenrangú ellenfele volt az olimpiai bajnok Němečeknek. Torma fedezte fel, és hívta Prágába. Harcos fiúnak ismertem, a technikai trükköket csak Prágában sajátította el. Katonaévei után a Duklában maradt, később a Slavoj Žižkovban bokszolt, s végül az US Prahában fejezte be. Én úgy tudom, még a római olimpia előtt Prágába költözött, innen ment ki a játékokra.” És csak áradtak belőle a mondatok. Kiderült, együtt dolgozott Tőrével, sofőrök voltak a bányászklubnál. „Nem voltak jó feltételek a sportolásra. Kétkezi munkával kerestük a kenyerünket” – hangzott a prágai visszaemlékezés vége Tőre Józsefről.
Nyomoztam a malešicei telefonszám után is, eredménytelenül.
J. Mészáros Károly
(Megjelent 2011-ben a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának Magyarok a sztálinista Csehszlovákiában 1948–1963 című kiadványában)
Lexikonsorok róla
TŐRE JÓZSEF, ökölvívó (1933. 11. 16., Bolyk–2006?, Prága). Indult az 1960-as római olimpián. 60 kilóban az 1. fordulóban kiesett.