Bottlik László 2020. március 31-én töltötte be 78. születésnapját. A kiváló pólószakember hosszú évtizedeket töltött játékosként a medencében, majd edzőként, sportvezetőként a közelében. Sportemberi pályafutása is abban a világban kezdődött.
„Mint a legtöbb kassai srácot akkoriban, engem is minden érdekelt, fociztam, úsztam. 1953-ban, tizenegy évesen kezdtem el a Lokomotívában úszni – ebből az egyesületből lett a későbbi Jednota, majd a híres ČH. Városunkban divattá vált, hogy aki úszott, az vízilabdázott is – idézi fel zsenge versenyzői éveit Bottlik László abban a könyvben, melyet Batta György írt Gólok és érmek címmel. – Szerettük a labdát valamennyien, én is, így kerültem be az egyik utánpótláscsapatba. Akkoriban ugyanis hat volt belőlük! Rangadókat játszottunk egymással, a díj a Téglássy papa által felajánlott tábla csoki volt. 1956-ban már nyilvánvalóvá vált, hogy jó kis ificsapat bontogatja nálunk a szárnyait. Szlovákiai, majd csehszlovákiai bajnokok lettünk – én eleinte tartalék voltam. Az akkoriak – Kladek, Sokol, Reinovský, a két Csop, Peczer, Köglovich és a többiek – később a felnőttek között is megszerezték az elsőséget.”
Ők és a következő játékosnemzedékek három évtized alatt huszonötször voltak csehszlovák bajnokok, ami az ország szétválása után megismételhetetlen bravúr a honi vízilabdában.
