Csiba hozta pályafutása legnagyobb sikerét: a japán városban rendezett asztalitenisz-világbajnokságon (1991) bronzérmes lett a csehszlovák válogatottal, s Vími Roland (szül. 1969) kiváló egyéni teljesítménnyel vette ki részét a feltűnő helytállásból. Nem volt ez mindig így a csallóközi fiú pályafutása során, hiszen már ifikorában meghívták a válogatottba, de nagy világversenyekre nem vitték ki a cseh dominancia időszakában. Szinte mindig neki jutott a tartalékszerep. A felnőttek között aztán már nem hagyhatták ki a csehszlovák válogatottból: 1988-ban mutatkozott be, s utána két világbajnokságon, két Európa-bajnokságon és egy olimpián (1992, Barcelona) indult. S az asztalitenisz révén eljutott más, egzotikus országokba, nagyvárosokba is: Iránban bronzérmes volt csapatban a sok ország részvételével rendezett tornán, a japán nemzetközi bajnokságon csapatban elsők lettek és egy harminctagú társasággal járt Ausztráliában játszani (vegyes párosban második volt), de maradt idejük bejárni a földrészt is.
„Nem gondoltam volna, hogy ennyi helyre eljutok. Igaz, sok mindenről le kellett mondani. Nem volt gyermekkorom, mindig versenyekre jártunk, s ezt nehéz volt feldolgozni” – pillantott vissza pályafutására az ötven éves versenyző, aki még napjainkban is aktív játékos.
Idehaza a Lokomotíva Rača és az ŠKST Bratislava színeiben kétszer volt csehszlovák bajnok és Szuperligagyőztes. Külföldi klubcsapatokban is kipróbálta képességeit: Bécsbe (Wiener Sportklub) az 1991-es világbajnokság után került. „Nem volt könnyű külföldre szerződni, majdnem egy évig játszottam az osztrák fővárosban, utána hazajöttem – elevenítette fel egykori versenyzői éveiről. – Bécsben kiváló körülmények között, jó társaságban, jó helyen voltam, s közben osztrák ligát játszhattam. Végül családi okok miatt hazajöttem. Úgy érzem, hiba volt akkor távoznom Ausztriából. Magyarországra kerültem: Kiskunhalasra, Győrbe, Celldömölkre, megbecsültek ott is. S közben volt egy németországi kitérőm, Siegenben, ahol igazi német mentalitás, pontosság, profizmus, kitűnően felszerelt klub fogadott. Minden megvolt oldva, csak játszani kellett.”
És Roli játszott is.
