Szegeden az 1998-as síkvízi kajak-kenu-világbajnokságon történt. Soós Tibor egykori komáromi kajakedző emlékeiből előkotort kedves eset: „Remekül ment a két tanítványom a K2-es hajóban – meséli. – Riszdorfer Misi és Bača Gyuri ötszáz méteren a legjobb idővel nyerték az előfutamot, majd a középdöntőt. Akkor már tudtuk, hogy érem lehet belőle. A fiúk reménykedtek, óvatoskodtak. Odajött hozzánk egyik legnagyobb ellenfelük, a magyarországi Veréb Krisztián. Azt mondta: Gyerekek, mi ennél két másodperccel jobbat tudunk, mint amit eddig láttatok tőlünk. Megdöbbentek a fiúk, hogy mi lesz még itt. Erre akkori egyetlen világbajnokunk, Szabó Attila, aki utolsó világversenyén indult, s igazán felszabadultan versenyezhetett, azt vágta rá: Pechetek van, mert a mieink ennél négy másodperccel tudnak jobbat evezni. Persze hogy nem tudtak, csak ráijesztett a hasonló cselhez folyamodó Verébre. A célban aztán a komáromiak lettek az első és világbajnokok, Verébék harmadikok. Nyomtalan maradt a lelki hadviselés.”