Nem magyarul mondta, de akadt egy csehországi játékosa, aki később ezt nyilatkozta róla a cseh Sportnak. Téma lett ez 1999-ben a szlovák Šport napilapban is, kiállva Vas Ferenc (1940–2018) egykori rimaszombati futballedző mellett.
Történt egyszer, hogy a morva Václav Dvořák, akit szolid, illedelmes fickónak tartottak a gömöri városban, amikor még ott játszorr, arról nyilatkozott, hogy Vas Ferenc, aki 1998/1999-es bajnoki évadot a rimaszombati csapat vezetőedzőjeként kezdte az élvonalban, magyarul mondta el a taktikát, és ő azt a nyelvet nem érti. Vast meglepte volt játékosának kijelentése. „Az valamilyen tévedés lehet. Képtelenség, amit állít. Minden taktikai felkészülést csak szlovákul tartottam. És helyes kiejtéssel, ahogyan beszélek... Nem tudom, miért mondta, amit mondott. Mikor nálunk volt, korrektül viselkedett.”
Előfordulhatott, hogy a rimaszombati piacon hallott „Tessék”-en kívül az öltözőben is Dvořák fülébe lopakodott a magyar szó, hiszen az akkori keretből Urblík, Kysela, Ungvölgyi és Šanta is beszélt magyarul, s ha előfordult, hogy valakivel magyarul váltott szót a Tauris vezetőedzője, csak rá vonatkozó taktikai feladatokat mondott neki. „Néha mesternek szólítottam az edzőt, s amit válaszolt, az csak nekem szólt” – erősítette meg Urblík József.
Ezt maga Vas Ferenc is elmondta a sportlapnak. „Előfordult, hogy a felkészítés után Józsi még rákérdezett magyarul valamilyen részletre, ami csak rá vonatkozott, és én magyarul válaszoltam, ha nem érintette a többieket vagy a csapat összjátékát. A magyar nyelvet csak a feladat árnyalására használtam.”
Ez csak egy kiragadott példa abból, hogy mi mindennel találkozhat a dél-szlovákiai futballcsapatok világában, ha netán valaki tud magyarul is, de a sértődékeny külföldi nem. Napjainkban kellene betoppannia Václav Dvořáknak a dél-szlovákiai klubok játékosai közé. Kinek panaszkodna, ha most sem értené meg az uralkodó nyelv szavait?

Ki volt Vas Ferenc?
A fülekpüspöki születésű Vas Ferenc előbb szülőfalujában, majd Füleken és Losoncon focizott, ahonnan Rimaszombatba igazolt. Az aktív labdarúgást viszonylag korán abbahagyta, a sportágtól azonban egy percre se szakadt el. A legkisebbekkel kezdte az edzősködést, távúton elvégezte a TF edzői szakát, miközben lankadatlanul fáradozott a rimaszombati futball felemelkedése érdekében. A felnőtt csapat kispadjára először 1973-ban ült. Több mint harminc éven keresztül szinte Jolly Joker-ként dolgozott a különböző korosztályú csapatoknál, sokszor vezette bajnoki címhez tanítványait. A hosszú évek során csak egyetlen kitérője volt, amikor Ajnácskő együttesét dirigálta. A csúcsot a rimaszombati felnőtt, első ligás csapatának Intertotó Cup szereplésével érte el.

(Forrás: Šport napilap, Hacsi Attila: Legendák a legendákról)