Négy olimpia, négy sikertelen éremhajsza: Peking (2008) 9., London (2012) 12., Rio de Janeiro (2016) 21., Tokió (2020, valójában 2021): 11. (egyéni), 4. (vegyes csapat) – ez Varga Erik diószegi traplövő (szül. 1976) mérlege az ötkarikás játékokon. Mindig oda került vagy a döntő, vagy, ha döntős volt, a dobogó közelébe, de egyszer sem adatott meg neki, hogy átlépjen a számára bűvösnek tűnő álomhatáron. Pedig 1994-ben már junior világbajnok volt, aztán évekig inkább a tanulást részesítette előnyben, hogy utána visszatérjen a sikerek útjára. Nem egyszeres világ- és Európa-bajnok, Világkupagyőztes, nem beszélve több más nagy diadaláról, de az olimpiai döntő (érem) valahogy nem akar összejönni az amúgy is roppant erős és kiegyensúlyozott mezőnyben.
Vegyük sorba: 2008-ban a pekingi játékokon a szmog és a nehéz látási viszonyok fosztották meg Eriket a kilencediknél jobb helytől. Négy évvel később (2012) Londonban ismét alighogy szorult ki a fináléból (12.). Rio de Janeiro (2016) a döntő kapujában, éppen a selejtező utolsó sorozatában jött a szokottnál több rontás, és porolás nélkül elszálltak a korongok. Tokió többletlehetőséget kínált az éremszerzésre, hiszen a 2020-ra tervezett, de 2021-ben lezajlott olimpián a férfiak egyéni száma mellett a vegyes csapatban is bemutatkozhatott. Abban a számban, melyben az azóta olimpiai bajnok Zuzana Rehák Štefečekovával az olimpiai ciklus alatt szinte sikert sikerre halmoztak, mígnem a versenyszabály-alkotók belenyúltak a döntő lebonyolításának mikéntjébe, amit éppen lövőinknek árthatott, hiszen eltörölték a hatos döntőt, melybe, ha bejutottak, rendre előbbre tornázták fel magukat, és bevezették azt, hogy a selejtező első két csapata az aranyért, a harmadik és negyedik helyezett a bronzéremért csatázhatott. Tehát a selejtező után semmilyen újabb feltörési esély. De ezzel a kihívással is megbirkózott világklasszis duónk, és harmadik helyről indulhatott a bronzcsatába. Mindketten 75 lövést adtak le a váratlan helyről kirepülő korongokra, akárcsak ellenfelük, az amerikai páros. Menet közben már három koronggal is vezetett a szlovákiai kettős, de a végén 42:42-re állt a párharc. Szétlövés következett: Erik talált, az amerikai is, meg a nők is. Aztán Zuzana Rehák Štefečeková nem, az amerikai hölgy pedig igen, és eldőlt a bronzcsata. Vargáék negyedikek lettek.
Napokkal előtte Varga Erik a férfiak egyéni versenyéből sem hiányzott. A leadott 125 lövésből csak a három nem talált korongot, és jöhetett a szétlövés. Hatodmagával került csatában az utolsó döntős helyért, és másodikként esett ki közülük. A meglőtt 122 korong a legjobb eddigi teljesítménye az olimpián. Döntőre Tokióban sem volt elég
Kiváló traplövőnk elégedett tokiói helytállásával, mindent beleadott, s a szerencsén is múlott, hogy így alakult a végeredmény. Negyedik olimpiai éremhajszája után sem léphetett fel a dobogóra. Pedig már ott lenne a helye. Párizsig újabb három évet kell várnia...
