Lassan érett, mint a bor, de beérett. Napjainkban a traplövés világklasszisai között tartják számon a 43 éves diószegi Varga Eriket. A hidaskürti származású lövő első nagy győzelmei junior éveire nyúlnak vissza, amikor korosztályában Európa- és világbajnok lett. Az egyetemi évek, az érés időszakában már nem ment neki annyira. Indult a versenyeken, de mindig hiányzott az átütő siker, amatőrként folytatta, s már nem is gondolt arra, hogy egyszer profi lövő lesz. Sokáig csak kikapcsolódás volt számára a traplövés. Ma sem teljesen profi, munka mellett űzi kedvenc sportágát.
Varga Erik újjászületése 2011-ben kezdődött, amikor kontinenselső lett Belgrádban. Ez újabb lökést adott neki, s a Világkupaversenyeken is nyert önálló viadalt és döntőt is. Közben minden alkalommal arról beszél, milyen nehéz ott maradni a legjobbak között. Rendre reménykedik, keményen készül és ahol csak lehet, többet vadász le az előre kiszámíthatatlan ívben felröppenő korongokból, mint világhírű ellenfelei. Szerény, alázatos sportoló, alig hiszi el az ember róla, hogy hivatásos rendőr. S büszkék lehetnek rá Hidaskürtön és Diószegen egyaránt. 2015-ben a bakui I. Európai Játékok közben és után egész Szlovákia azt kérdezgette, ki ez a megfontolt, céltudatos sportember, aki naponta szerzi az országnak az érmeket földrészünk legelső sportfesztiválján.
Akár kétszer is nyerhetett volna Bakuban. Varga Erik Zuzana Rehák-Štefečekovával a vegyes csapatok versenyében diadalmaskodott. Egy nappal korábban pedig a döntőben elrontott egyetlen lövése vette el tőle az egyéni elsőséget. Milyen szép lett volna két traparannyal hazajönni. A diószegi sportoló azonban így is nagyon boldog volt, váratlanul megszerzett dobogós helyei megerősítették, hogy jó úton jár.
Sikertörténete már évtizedekkel ezelőtt kezdődött, egy olyan családban, ahol apai ágon nagyapja és apja, a napjainkban már a hatvanon jóval túl járó Varga Béla is sokat elsajátított a lövészet titkaiból. Sikeréhségük és puskaforgató mesterségük átszállt és ráragadt Erikre is. Őt fia, Christopher követi a sorban, aki már szintén kezébe vette a puskát. Felesége, Patrícia is versenyszerűen lőtt.
Varga Erik világ- és európai méretekben is uralta a férfitraplövők mezőnyét. 2014 szeptemberében megnyerte a spanyolországi Granadában a szám egyéni világbajnokságát, s ez repítette akkoriban mindkét ranglista élére. Ibériai sikertörténete három napig tartott. Ezalatt 160 lövést adott le puskájából a váratlanul felröppenő agyaggalambokra. Csak négyszer rontott. Az öt 25 lövéses alapszakaszban csak egyetlen korongot nem talált el, az elődöntőben mind a tizenöt próbálkozása sikeres volt, a döntőben háromszor hibázott, akárcsak ellenfele a brit Ling. Következett a szétlövés, melyben 5:4-re a diószegi lövő nyert. Összesítve százötvenhat találattal lett a világ legjobbja. Sikere bevallása szerint huszonöt év kemény munkájának gyümölcse. Erre még egy lapáttal rátett 2015-ben, amikor újra világbajnok lett, ezúttal az olaszországi Lonatóban. „„Leírhatatlanul boldog vagyok. Ezzel a lőtérrel már nyolc éve harcolok, mert technikailag nagyon nehéz. A bírók is nyomást gyakoroltak rám, igyekeztek kizökkenteni, de ez visszaütött, végül a hazai versenyző hibázott. Köszönöm az édesapámnak, a szakmai stábnak, a feleségemnek és a fiamnak is, hogy mellettem álltak. Nélkülük nem sikerült volna” – lelkendezett második világbajnoki címe után Varga Erik.
Ő volt az első szlovákiai sportoló, aki rajtjogot szerzett a 2016-os riói nyári olimpiára. Nagy várakozással utazott Dél-Amerikába, s az eddigi leggyengébb olimpiai szereplés lett belőle. Mindössze a 21. helyen végzett. Két korábbi ötkarikás helytállása sem volt kimagasló, de a pekingi szmogban elért kilencedik, majd a londoni lőtéren kiharcolt tizenkettedik helye elfogadható. „Nem egy-két éve űzöm ezt a sportot, már sok mindent megéltem. Tudni kell veszteni is, győzni is. Ha valaki egyszer világbajnok, az nem azt jelenti, hogy onnantól fogva mindent meg fog nyerni. Ezzel együtt kell tudni élni” – fogalmazott az Új Szónak Varga Erik. Továbbra is álma maradt az olimpiai arany megszerzése. Már csak az hiányzik gyűjteményéből és számítógépes eredménylistájából.
Riói balsikere után váratlan fordulat következett pályafutásában: több mint tizenhat hónapig hiányzott a nemzetközi versenypályákról. 2016 szilvesztere előtt megcsúszott a szálloda előtt az olaszországi edzőtáborban, és olyan szerencsétlenül esett, hogy jobb válla komolyan megsérült. Mikor meglátták a kórházban, hogy mi van vele, azt kérdezték tőle, hogy a vonatból dobták ki, annyira rossz állapotban volt a válla. Innen kellett visszakapaszkodnia, négy ikszel a hátán. 2018-ban aztán visszatalált a lőtérre, és a koreai Csangvonban rendezett világbajnokságon megint ő szerezte Szlovákia első kvótáját a 2020-as tokiói olimpiára. Hogy ott mi lesz, arról még nem beszél. Azt viszont tudjuk, csak amiatt van hiányérzete, hogy egyelőre még nem állt ötkarikás dobogón. Megérdemelné, hogy negyedik kísérletre sikerüljön neki.
Erik édesapja, Varga Béla szintén a traplövésben jeleskedik. De amíg létezett Csehszlovákia, szóhoz sem jutott a válogatottban, mert a csehek minden helyet megőriztek maguknak. 1993-ban már más volt a helyzet, és Szlovákia kiküldte az az évi világbajnokságra. És az akkor 41 éves lövő letette névjegyét a barcelonai olimpiai lőtéren. Színtiszta amatőrként az ismeretlenségből ékelődött a világ legjobbjai közé. Első világbajnokságán ötödik lett. Csupán két agyaggalambot nem talált el, s ezzel a két találattal maradt el a világcsúcstól. Aztán következtek azok az évtizedek, amikor feltörekvő fiával együtt lőttek a válogatottban. Varga Béla azóta sem hagyta el a lőállást, a veterán versenyek kiválóságai közé tartozik. Háromszoros olimpikont és kétszeres egyéni világbajnokot nevelt a fiából. Sok ember fülében cseng hatalmas kiáltása 1994-ből, amikor Erik az olaszországi Fagnanóban első junior világversenyét nyerte. „Fiam, világbajnok vagy! – ordította a szlovák tévé kamerája előtt magyarul.
Akkor még talán ő sem gondolt arra, hogy Erik később a traplövés világnagyságai közé tör, és sok nemzetközi diadala mellett világbajnoki aranysorozatáig is eljut.
J. Mészáros Károly