Tudjuk, hogy soknak tartja a születésnapi megemlékezéseket, de honlapunk – profiljából adódóan – végképp nem maradhat le a somorjai-bakai Székely István (szül. 1933) köszöntéséről. A mester, a somorjai kosárlabda és kajak-kenu meghonosítója, megszámlálhatatlanul sok gimnazista egykori tanára 2023. március 23-án töltötte be 90. születésnapját. És ez olyan évforduló, melyen szinte kötelező a köszöntő. Pista bácsi – merthogy mindenki úgy ismeri – köszöntése. Korábbi nyilatkozataiból jelképesen kilencet ragadtunk ki. Tartsanak velünk gondolatvilágába.
1.
„Bennünket örökké a bizonyítási vágy fűtött. Nálunk sohasem voltak olyan feltételek, mint másutt. De a »csakazértis« mindig vitt előre, és annál nagyobb örömet jelentett egy-egy siker.”
2.
„Rendre jöttek olyan gyerekek, aki el tudták adni a lelküket az ördögnek, bírták a sanyargatást, mert a kajak-kenuban enélkül nem lehet boldogulni.”
3.
„Edzői gárdánk bővebb volt… Ám idővel csupán én maradtam. A vízműépítés idején alaposan megcsappant a gyerekek száma. Szinte az őrületben hajszolt bennünket a csónakház veszélyes megközelíthetősége, a fiatalokat meg elriasztotta…”
4.
„Sohasem akartam csak tanár lenni, nem akartam begyepesedni. Rájöttem, tudományoskodni nem lehet, úgy kell dolgozni, mint egy napszámos: csinálni, csinálni és csinálni. Könnyű volt a gyerekeket fanatikusakká tenni, mert közben tanítottam is őket. El is hitték, amit mondtam.”
5.
„Amikor valaki okoskodott, azt mondtam: Mutasd meg! És akkor kiderült, ki mire képes. Tanítványaimat mindig arra vezettem, hogy akkor dumáljunk valamiről, ha már jól megy. Nagyon rühellem azt, aki nem ért hozzá, és csak jár a szája.”
6.
„Tanárként megszoktam, hogy mondandóm közben olvasom a diákok gondolatait. Aki kilóg a sorból, annak hiába mondani bármit. Később már nem lehet vezetni a gyerekeket, tudnia kell, hogy mit akar, s elindulhasson az önállóság útján. Ehhez viszont már kénytelem önmagát mind jobban megismerni.”
7.
„Hozzám a katonás rend állt közel. Az iskolában is úgy szerettem csinálni, így is oktattam. Bemondtam, amit kell, és elvégezték. Néha élvezték is. Ezt szoktam meg a szertornánál, s olyan iskolát kaptam, amely a porosz módszeren alapszik. Mit mondjak: nem jó stílus.”
8.
„Engem a tanítás nem nagyon érdekelt, mert ott nem lehetett eredményeket hozni. Én viszont szerettem az eredményekért hajtani. Ezért vagyok büszke arra, hogy egykor a gimibajnokságokon sikert sikerre halmoztunk… A versenypályán nem használt se a párt, se a protekció, mindenkinek magának kellett bizonyítania.
9.
A mai fiatalok talán azért gyakorlatiasabbak, mert sajátjukat részesítik előnyben. Én mindig másokkal próbáltam foglalkozni. Magamat és családomat is elhanyagolva. Mert az ember mint csinálhatott Somorján? Belemenekült a sportba. Másképp tenném, ha még egyszer ugyanezt kellene. De a sportágakat meghonosítanám. Az egy jó érzés.”
(Forrás: Vasárnap, Új Szó)