Atyának hívta környezete, fia születésekor ragadt rá ez a név, de amúgy is atyáskodó, gondoskodó típus volt. Aki hozzáfordult, segített neki, amit nem egy történet bizonyít. Sidó Ferenc (1923–1998), az asztaliteniszsport legnagyobb alakjai közé tartozott. A Galánta járásban fekvő Vágpattán (Pata) látta meg napvilágot, de sporttehetsége Magyarországon bontakozott ki teljesen, miután a müncheni döntés után a család elköltözött Csehszlovákiából. Kiválóan röplabdázott, élvonalbeli kapus volt Diósgyőrött, de ő egy harmadik sportágat választott. Ebben tört a világsikerek felé. Végül asztaliteniszben kilencszeres világ- és háromszoros Európa-bajnok lett. Kontinensünk játékosainak vetélkedésén csak azért volt ilyen kevésszer a legjobb, mert csak pályafutása közben indult be az Eb-k sorozata.
Anglia 5:3-ra legyőzte Sidót
Parádés teljesítményt nyújtott 1953-ban a bukaresti világbajnokságon. Összesen 27 győzelmet aratott. Ahány mérkőzése volt, annyit megnyert. Ennél többet nem lehetett. A magyar férfiválogatott mégis elvesztette az angolok elleni döntőt. A mezőny két, elvitathatatlanul legjobb együttese találkozott. Mint a Népsport írta, Sidó félelmetes formában versenyzett, a lap munkatársa szerint „ágyúzott” az asztal fölött és körül. A csoportkörben tizenkét mérkőzésén múlta felül ellenfeleit. És ebből mégsem lett vb-arany, mert a magyar csapat többi tagja nem hozta a formáját. Sidó mind a három meccsét megnyerte, másik két csapattársa mindent elveszített. Így találóan fogalmazott a sajtó, mikor azt írta: Anglia 5:3-re legyőzte Sidót.
Félelmetes sorozattal kárpótolta magát
Hősünk végső sikert eredményező diadalmenete csak azután kezdődött, mert következett az egyesek és a párosok csatasorozata. A legjobb férfiként végzett a mezőnyben (mellesleg ez volt egyetlen vb-aranya egyéniben), párosban Kóczán Józseffel, vegyes párosban a román Angelica Rozenauval győzött. Sidó tehát kárpótolta magát, félelmetes sorozatot produkált, ugyanis a csapatverseny során megnyert 15 meccséhez még hozzádobott egyesben, párosban és vegyes párosban négyet-négyet, azaz a bukaresti vb-t 27 meccsből 27 győzelemmel, ebből következően a csapatezüst után három arannyal zárta.
Elveszettnek vélt játszmában is újított
„Tisztában voltam azzal, hogy a magyar bajnokságban és a kínaiak elleni mérkőzéseken mutatott formám alapján jó szereplést várnak tőlem – fogalmazott a tornát követően a Népsportnak. – Az alapos felkészülés nagy önbizalmat adott. A nagy felelősség lelkesítően hatott rám. Még akkor is újítani tudtam, amikor a nézők már elveszettnek hitték részemre a játszmát.”
Világhírű védencei is voltak
Hát ilyen volt Sidó Ferenc Bukarestben, a világbajnokságon. Aztán harminckilenc éves koráig még ütötte a kaucsuklabdát, később edzősködött, és világhírű védencei – Jónyer István és Klampár Tibor – révén mély nyomokat hagyott a sportág nemzetközi vonulatában is. S ha ehhez hozzáadjuk nem akármilyen, világméretekben kimagasló játékosmúltját, nem véletlen, hogy a korabeli sajtó a magyar asztalitenisz Puskás Öcsijeként búcsúzott tőle.
(Forrás: Népsport)