Megmosolyogtató a jelenlegi vívás ismerői, űzői számára, amit 1972-ben a müncheni olimpiára utazva átélt az egykori kiváló tőröző, Lokšáné Rácz Katalin (szül. 1950).
„Pontosan emlékszem első ötkarikás szereplésemre. Orvosi köpenyben érkeztem versenyezni Münchenbe, édesanyám ugyanis vívóruhát varrott belőle – mesélte visszaemlékezésében a Šport napilapnak a háromszoros olimpikon. – Összehasonlítva a többi vívóval biztosan murisan néztem ki. Ráadásul öltözékem nem felelt meg az előírásoknak, ezért a helyszínen igazi vívóruhát kellett venni, ami aztán nagyon kedvezett nekem. Mert rugalmas anyagból volt, eltérően a vékony orvosi köpenyből készülttől, amiben minden találat után kétszer olyan nagy véraláfutásom keletkezett, mint a többieknek…”
Kitért a müncheni olimpia légkörére is, ami váratlanul tragikus fordulatot hozott. „Kezdetben csodálatos volt minden. Felszabadultak és vidámak voltunk mindannyian, léteztünk, mint egy nagy család. Mindent tönkretett aztán a palesztin fundamentalisták támadása az izraeli sportolókra. Tizenegyen meghaltak. Felfoghatatlan volt számunkra, hogy ilyen is megtörténhet az olimpián. Igaz viszont az is, hogy a szervezők abban az időszakban túlságosan lazán vették a dolgokat. A támadás előtt az olimpiai faluban szinte alig ellenőriztek bennünket. Én például figyelmetlenségből egész héten egyik küldöttségbeli társam belépőjével jártam, ő meg az enyémmel. Senki nem vette észre. Nem volt nehéz a faluba bejutni. A szörnyű esemény után minden megváltozott. Féltünk, nem éreztük magunkat biztonságban. Mindenhol katonák meneteltek, éjjel-nappal őriztek bennünket.”
Élete első olimpiáján Rácz Katalin Münchenben a páston váratlanul jól szerepelt, nagy sikert ért el azzal, hogy beverekedte magát a női tőr egyéni elődöntőjébe. Senki se várt tőle ilyen kiugró eredményt.

Ki Lokšáné Rácz Katalin?
Lokšáné Rácz Katalin (szül. 1950-ben Kassán) a II. világháború utáni (cseh)szlovák vívósport legeredményesebb versenyzője. Női tőrben három olimpián indult (1972, 1976, 1980), világbajnoki ezüstérmes (1978, Hamburg), Universiade-győztes (1977, Szófia), tizenkétszeres csehszlovák bajnok. A fair play-mozgalom szlovákiai vezéralakja. Hosszú évekig dolgozott az Európai Fair Play-mozgalom végrehajtó bizottságában, 1999-től az Európa Tanács szlovákiai sport-, tolerancia és fair play-küldötte, 2013-ban bekerült a Nemzetközi Vívószövetség (FIE) Hírességek Csarnokába. Férjével Hainburgban él, három unoka büszke nagymamája.

(Forrás: Sme napilap, szlomasport-archívum)