Évekig szállították a győzelmeket, érmeket a világversenyekről. 2010-ben megszakadt ez a csodálatos sorozat. A komáromi kajaknégyes (Riszdorfer Richárd, Riszdorfer Mihály, Vlček Erik, Tarr György) már a szegedi Világkupán és a trasonai Európa-bajnokságon is leszorult a dobogóról, a poznani vb-n pedig még ennél is rosszabbul végzett: nem került az A döntőbe, végül csak tizedik lett.
Meglátások a főszereplőktől, ahogyan azt elmondták a vb után az Új Szónak.
1.
Soós Tibor edző (szül. 1950) tapasztalt szakember, tudta, mi tartozik csak rájuk, és mit lehet ilyenkor előhúzni.
„Nem az elképzelés szerinti volt a felkészülés, hiszen Ricsi és Gyuri vállműtétje miatt a szokottnál később kezdtük az alapozást. Utána a fiúk elvégezték ugyan a beütemezett munkát, de a hiányzó heteket már nem tudtuk pótolni. Megpróbáltuk az előfutamban legyőzni a németeket. Nem jött össze, és négy óra múlva már következett a középdöntő. Nagy szélben, az elejétől ráhajtó oroszokkal és ausztrálokkal. Elment a két négyes, a fiúk meg nyomukba eredtek, de a hullámokban nagyon nehéz volt harcolni, s a hajrára a csehek és a magyarok is megelőzték őket. Mint utólag kiderült, az új hajó sem volt a legjobb segítőtárs ebben a küzdelemben.”
2.
Riszdorfer Richárd vezérevezős (1981) szerint a középdöntőben nem ment úgy a hajó, ahogy megszokták.
„A futam vége felé már láttam, hogy nincs esélyünk. Végig szenvedtünk, nem volt az igazi, amit mutattunk. Mindnyájan szomorúak voltunk. Kaptunk egy jó nagy pofont, amelytől illene felébrednünk.”
3.
Riszdorfer Mihály (1977) tizenkét év után tért haza érem nélkül a világbajnokságról.
„Az előfutam rengeteget kivett belőlünk. A középdöntőben, amikor láttuk, hogy megszöktek az oroszok és az ausztrálok, utánuk eredtünk, de elkezdtünk kapkodni, szinte sokkban eveztünk, s a végére az erőnk is elfogyott. A célban nem hittem a szememnek, hogy így elbaltáztuk. Kezdő hibákat követtünk el. Már ott a helyszínen tisztáztuk magunk között, mit csináltunk rosszul.”
4.
Vlček Erik (1981) nagyon sajnálta, hogy kudarccal végződött a poznani vb.
„Taktikailag rontottuk el azzal, hogy az előfutamban is kihajtottuk magunkat. Spórolnunk kellett volna az erőnkkel. Nagyon el voltunk keseredve, hogy nem jött ki a lépés. Pedig senkit sem okolhatunk érte, hiszen saját hibánkból rontottunk.”
5.
Tarr György, a négyes leghátsó embere (1979) féltávnál még bízott abban, hogy a középdöntőben elkapják a harmadik helyet.
„Felzárkóztunk a vezető hajók mögé, így bíztam a sikerben. Háromszáz méterrel a cél előtt azonban láttam, a vert mezőnyben végzünk. Ez már megtörtént, hiába sírunk miatta. Inkább előre kell nézni, hiszen jövőre olimpiai selejtező lesz.”
És ez a hozzáállás végül segített a komáromi fiúkon, mert 2011-ben a szegedi világbajnokságon negyedikként értek célba, ami olimpiai kvótát jelentett Szlovákiának. Az már egy további történet, hogy végül más összetételben, a Riszdorfer fivérek nélkül versenyzett a hajó Londonban.
(Forrás: Új Szó, szlomasport-archívum)