Csak aki megérte, az tudja igazán, mit jelent hét iksszel létezni. 2016. február 7-e óta Pecze Károly neves fociedző is az ilyen emberek sorát gazdagítja. Életképek, tudnivalók a pozsonyi szakemberről.
Születésnapi vázlatsorok
Nem tartozom azok közé, akik a lelátóról, a pálya közvetlen közeléből ismerik. Se nem szurkolóként éltettem vagy szidtam ténykedését a kispadon. A sportélet figyelőjeként fedeztem fel magamnak Pecze Károlyt. A Borhy Károly jegyezte edzői magaslatok nemzetközi dimenzióval gazdagított, évtizedekkel későbbi képviselőjeként. Sajátos edzői megnyilvánulással, önálló törekvésekkel, az offenzív presszing itthoni meghonosítójaként vonult be futballéletünkbe, s van jelen napjainkig.
Edzői pályafutása tán leginkább emberpróbáló időszakában találkoztunk először. 1998 májusában, amikor egy éven belül két szlovákiai élklub menesztette. A nagyszombatiak azért, mert nem lett bajnok a csapattal, amely a zárófordulóban máig rejtélyes körülmények között Rimaszombatban bukta el a bajnoki címet, a kassai 1. FC pedig tán legrövidebb edzői ténykedését szakította meg idő előtt, s küldte a bajnokság hajrájában pihenni, holott csapata vezette a tabellát. Pecze Károly ezután Pöstyénbe ment gyógykezelésre. Mondhatta volna, ő most pihen, ne zavarjam, de nem tette. A fürdőváros ligetében találkoztunk, s bizony nagyon el kellett bújnunk az egyik padra, hogy ne a népszerű embert felismerők köszönésével, hanem kérdéseimmel legyen elfoglalva. Közel két év évtized távlatából azt kell mondanom, kellemetlen dolgokról is bátran kérdeztem, és ő mindenre válaszolt is. És jóleshetett neki a beszélgetés, mert utána még sörre is meghívott.
Akkor is gond nélkül nyilatkozott, mikor egyik magyarországi látogatása után felkapott a találgatás, hogy leülne-e egy újabb NB I-es csapat kispadjára. Kerek perec megmondta, ő azt nem vállalja. S nem teketóriázott, mint későbbi győri edzőutóda, aki megtiltotta játékosainak, hogy tudta nélkül bárkinek nyilatkozzanak. S mikor egyik védencét kikérdeztem az akkor időszerű bajnokiról, az pedig közölte velem, hogy kell hozzá a mester beleegyezése, jeleztem, hogy erre aligha marad idő a lapzártáig, a játékos feldühödött, nem járult hozzá mondandója közléséhez, letette a kagylót, és többször már fel sem vette.
Pecze nem gerjesztett hasonló hullámcsapásokat. Akkor is örömmel elfogadta a felkérést, amikor rovatvezetőként a 2008-as Európa-bajnokság egyik csoportjának szakértői figyelésére kértem fel őt. Sok hasznos meglátását adtuk át akkor az Új Szó olvasóinak.
Az utóbbi tíz évben már kevesebbet hallottunk róla, nem nagyon került edzői kispadra. Honlapom anyaggyűjtései közben azonban rábukkantam, hogy a foci mellett hatvanas éveiben megszerette a golfot is. Írtam is róla néhány sort a Tudja-e, hogy rovatunkban. Gyakran megfordul Törökországban is, szaktanácsadóként. Aztán egyszer csak elérkezett 2016. február 7-e, és a Kassán született szepsi fiú edzői magaslatait megjárva hetvenéves lett, immár pozsonyiként. A jubileum alkalmából könyv is megjelent róla, reméljük, magyar változata is elkészül, s utána felkerülhet honlapom Sportkönyveink rovatába.
Isten éltesse, Károly bátyám!
J. Mészáros Károly
Idézetek a neves edzőtől
O Fénykorában, a múlt század kilencvenes éveiben rendkívül népszerű, megbecsült és elismert futballedző volt Pecze Károly. Mértéktartó, megfontolt ember hírében állt. Nem volt szokása tombolni, veszekedni, nem voltak feltűnési hajlamai. Egyszer megkérdeztem tőle: hogyan lehet a pénzzel telepumpált és a feszültségekben bővelkedő szlovák élvonalban vasidegekkel bírni? Ezt válaszolta: „Azt vallom, hogy a csapatról alkotott képet, játékát az edzésterv szerint elvégzett munka szüli, nem pedig a mérkőzés közben előadott színházi jelenetek, ideges megnyilvánulások. Évek hosszú során kialakult bennem, hogy indulataimat tudatosan fékezem. Belülről viszont minden egyes mozzanatot elemzek, játékosaim előtt is gyakran kétszer le kell nyelnem, ami gondolok, míg megtalálom a szükséges harmadik szót.”
O Aki a kassaiak tortáját készítette... címmel készült Pecze Károllyal egy terjedelmes interjúm, amely 1998. május 20-án jelent meg a Vasárnapban. Olyan helyzetben volt akkor a mester, hogy a bajnokság hajrájában elküldték Kassáról, az 1. FC-től, holott vezették a táblázatot. Nem véletlen, hogy az alábbiakat mondta: „Nagyon jól tudom, hogy a tortát én készítettem, de a tejszínt valaki más próbálja elfogyasztani róla. Igaz ugyan, hogy ez volt edzői munkám legrövidebb állomása, de közben a legmagasabb európai szinten, a Bajnokok Ligájában léphettem fel a csapattal.”Öt mérkőzésen irányította az akkori szlovák élegyüttest a BL-ben.
O Öt felejthetetlen évet (1984–1989) töltött a DAC-ban. S mint a jubileumra megjelent könyvben is benne van: dunaszerdahelyi ténykedése alatt (a járás földműves-szövetkezetei finanszírozták akkor a DAC játékosait, szakvezetőit) tehervállalása keretében az egyházgellei földműves-szövetkezet fizette őt. Mészáros József volt elnök ezt számtalanszor elmondta e sorok írójának. 1998-ban megkérdeztem a neves edzőtől: önként ment el Dunaszerdahelyről? Válaszából ez is kiderült: „Háromszor hosszabbítottam szerződést, s ez már jelzi, pályafutásom egyik legszebb és legeredményesebb időszaka volt...”
O Rákérdeztem arra is, hogy melyik volt a legfájóbb távozása a kispadról. S bár ezt is 1998-ban válaszolta meg, és utána még számos helyen került hasonló sorsra, talán napjainkban is ezt mondaná: „Ilyesmit nem nagyon tartok számon. Ha ketten találkoznak, mindig csak egy nyer. Amikor vesztettem, felálltam és mentem. Talán a nagyszombati (az 1997-es – a szerző megj.) volt fújó, mert hatalmas munka után értünk a siker küszöbéig, s akkor kellett továbbállnom.”
Életpálya
O Pecze Károly 1946. február 7-én Kassán született, Szepsiben nevelkedett.
O Játékosként egészsége visszafogta, edzőként viszont sikerült feltörnie.
O Labdarúgói állomásai: Jednota Moldava nad Bodvou (1963–1968), Internacionál Slovnaft Bratislava (1968–1969), TSMB Trnávka (1969–1976).
O Klubcsapatoknál tizenhat edzői megállója volt itthon és külföldön: TSMB Trnávka (1976–1978), ZVL Žilina (1979–1981), Slovan CHZJD Bratislava (1981–1983 – másodedző, 1983/1984 – vezetőedző), DAC Poľnohospodár Dunajská Streda (1984–1989), FC ETO Győr (1989–1990), FC Nitra (1991–1992), Wisla Krakow (1992–1993), Spartak Trnava (1994–1997), 1. FC Košice (1997–1998), Genclerbirligi Ankara (1998–000), Caykur Rizespor (2000–2002), AŠK Inter Bratislava (2002–2004), Panioniosz Athén (2004), MŠK Žilina (2005), Sivasspor (2006), Spartak Trnava (2008–2009).
O A csehszlovák U21-es válogatott másodedzője is volt (1986–1988), később a szlovák U21-es válogatott irányítását is felajánlották neki, de 1998-ban nem vállalta el, akárcsak két évvel korábban a szlovák A válogatottban sem lett vezetőedző.
O Edzői pályafutásának itthoni magaslatait járta meg a DAC-cal. 1984-ben került a csapathoz, s irányításával a következő évadban megnyerték a Szlovák Nemzeti Ligát, és felkerültek a csehszlovák élvonalba. Utána 1987-ben övék lett a Csehszlovák Kupa, az 1987/88-as bajnoki ôvadban pedig bronzérmes volt a csapata.
O Nagyszombati ténykedése is sikeres volt, főleg az első időszak, szemet gyönyörködtető focival sok ezer embert csalogattak védencei a lelátóra. Meghonosította az offenzív presszinget, ami a Spartak történetében a Malatinský-éra után a legtöbbet emlegetett sikeres időszak. Szinte feltörtek a bajnoki dobogó tetejére, de az utolsó fordulóban Rimaszombatban kikaptak, és elúszott a bajnoki cím (1996/1997).
O Ahol ténykedett, megteltek a lelátók. Bajnoki címig azonban sehol sem sikerült eljutnia csapatával. Legközelebb a nagyszombatiakkal volt hozzá az 1996/1997-es évadban.
Írta és összeállította: J. Mészáros Károly
Kapcsolódó írások:
Tudja-e, hogy mi Pecze Károly neves fociedző kedvenc játékstílusa?
Tudja-e, hogy Pecze Károly megszerette a golfot?