Kedves és kevésbé kedves emlékeket is magával hoz a nyár. Visszapillantani arra, ami régen volt, de megtörtént, és megmaradt bennünk. Csak elő kell húzni valahonnan. Az 5200 lakosú csallóközi mezővárosban, Bősön 1923 óta él a labdarúgás, jelenleg is magaslatokon jár, igaz, nem a II. ligás csúcson, de állandó jelleggel a IV. liga élcsapataként tartják számon a helyi gárdát. Három csemege a hosszú évtizedek óta tartó bősi futballcirkuszból, mint ahogyan azt az ottani labdarúgás szerelmesei szokták kedvenc szórakozásukról mondani.
O Az ötvenes években nem busszal, se nem személykocsikkal járt a bősi csapat a bajnokikra. Két traktora volt a szövetkezetnek, s rendre az egyikkel zötykölődött a társaság a meccsekre. Egyszer az is előfordult, hogy az egyik kanyarban két játékos kipottyant a traktor pótkocsijából. Csak találgatni lehet, hogy mit lett velük, egyáltalán odaértek-e a mérkőzésre. Az is meglehet, hogy zuhanás közben magukhoz tértek. Neveket nem említ a szájról szájra terjedő mendemonda.
O Két évtizeddel később, 1977-ben járási bajnok lett a bősi csapat. Meghatározó egyénisége és egyben gólfelelőse Csiba Alfréd volt. Pályán tett érdemeiért bősi Császárnak becézték. Felkerült az együttes a kerületi I. B osztályba, ahol egy évvel később 37 találattal már gólkirályként ünnepelték, ahogy hívják, Frédit. És csapata magasabb, I. A osztályba jutását. Szakmailag Brányik Sándor vezette a fiúkat, később Horváth József lépett az örökébe.
O 1994-tól Baka volt a bősiek fakócsapata. Támadt is ebből gondjuk a szomszéd település futballéltetőinek, mivel kétszer is előfordult, hogy azért nem juthattak felsőbb osztályba, történetesen a IV. ligába, mert a gyengélkedő Bős is ott bukdácsolt, és egy egyesület két csapatot nem indíthatott ugyanabban a bajnoki osztályban. Somogyi Iván akkori bakai csapatvezető aztán hónapokig tartó utánajárást követően elintézte a bakaiak jogalanyiságát, ami véget vetett a terhessé vált frigynek. Közvetlenül a 2000/2001-es bajnoki rajt előtt.