Hosszú percekig elevenítette fel a légi labdarúgás száz éve tartó történéseit, szereplőit a centenáriumi ünnepségen. Sokáig tartott, de mindenki türelmesen várta, mikor lesz felidézve az az időszak, amikor ő is képbe kerül. Németh György megpróbált a lehető legtöbb ember kedvében járni, könyvben is (ismertetése itt olvasható) összefoglalta a légi foci történetét, hogy lehessen mit fellapozni az érintetteknek. Én arra is kíváncsi voltam, hogy miként született a kiadvány és szerzőjét milyen szálak fűzik a felső-csallóközi falu futballjához. Az ünnepség után volt a légiek újabb hazai bajnokija. Tán negyedórával előtte próbáltam volna szóra bírni a szónokot, de akkor ő már a mérkőzés hevében élt. Ha foci van, akkor nincs interjú. Napokkal később azonban telefonon készségesen válaszolt kérdéseimre.
Miért tartotta fontosnak, hogy könyvbe foglalja a légi foci történetét? Mi ragadta meg a témában?
Mikor a hetvenöt éves évfordulót tartottuk, s jöttünk ki az ünnepségről, id. Plavy Dezső azt mondta nekem, hogy a századikra úgy is te írod a könyvet. Mondta ezt az, aki a hatvanadikra és a hetvenötödikre is kiadvánnyal lepte meg a helyi futballbarátokat. Később úgy éreztem, hogy nekem meg kell írnom ezt a könyvet.
Vagyis id. Plavy Dezsőtől – képletesen mondva – átvette a váltóbotot...
Valahogy úgy lett. Nem tudom, érezte-e, mi hogyan alakul, de kimondta, hogy mi lesz a dolgom. Amikor 1971-ben átadták az új pályát Légen, nyolcéves voltam. Már abban részt vettem, amikor az első kaszálás után hordtuk le a füvet a pályáról. Onnantól kezdve mindent átéltem, ami a helyi foci körül történt, immár ötven éve. Ez is felerősítette bennem, hogy nekem kell a könyvet megírni.
Mi volt a forrásanyag? Létezett a már említett két Plavy-kiadvány és voltak élmények?
Alapforrás valóban a hatvanas és a hetvenötös kiadás volt. A múlt század hatvanas éveiig tartó időszakról igen som mindent nem tudok, mert akkor még nem éltem. A másik támaszom bátyám, Németh János volt, aki klubtitkárként tevékenykedett. Sajnos, már nem él, de olyan precízen elrakta az anyagokat, a Hlas ľudu regionális lapból minden héten kivágta a Légre vonatkozókat, tehát ez megvolt. Az összes évad statisztikája is előkerült, akárcsak a klub teljes levelezése. Ezekből fel is használtam a könyvben, kordokumentumnak. Én ezt a könyvbe mindkettőjüknek örök emlékezetül megköszöntem.
Láttam a könyvben újszós riportokat is...
Az is az archívumból került elő. Nagyjából három év volt a gyűjtőmunka, az anyagok kutatása. Azonkívül a fényképek összegyűjtése is időbe került. Megkerestem az embereket, kérdezősködtem, hogy kinél lehet valamilyen értékes fotó. Előfordult, hogy négyen is egyforma képet találtak, ezért válogatni is kellett. Megszólítottuk a régi légieket, azoktól is valamit sikerült megszerezni. Ez talán a maximum, amit összehozhattunk belőle. Mikor összejöttek a képek, nem azt választottam, mint sokan, hogy leírják a szöveget, és a végére teszik a fotókat, hanem próbáltam időrendi sorrendben beilleszteni azokat a szövegbe, oda, ahova éppen valók. Így a képek szövegben tálalása nem annyira száraz, változatosabbá teszi a könyvet.
1988-ban élte meg legnagyobb sikerét a légi futball, amikor a kerületi bajnokság megnyerésével a mai III. ligának megfelelő divízióba jutott fel a csapat, és két évadot töltött ott. Emlékei?
Mást emelnék ki. A kezdőcsapatban akkor öt hazai focista játszott, azon kívül a játékoskeretben nyolc környékbeli volt. Tehát nem teljesen profikból állt a gárda, mégis nagy sikerre vitte.
Pillantsunk vissza a kezdetekre. Összefoglalójában elhangzott, és a könyvekben is benne van, hogy 1921-ben volt Légen egy mérkőzés, amely a vártnál korábban ért véget. Ez lehetett a kezdet. Ezen kívül van-e valamilyen kordokumentum a nyitányról? Valamilyen újságcikk, bejegyzés a krónikába, jegyzőkönyv?
Nincs. Mikor megjelent a hatvanasra készült könyv, abban id.Plavy Dezső megírta, amit Lelkes Ernő, az egyik kezdeményező mesélt el neki. Ő akkor még élt. Tehát van egy mérkőzés, melyen a légiek nagyon kikaptak a pozsonyi középiskolások és inaslegények alkotta csapattól, és csak azért nem nagyobb arányban, mert közben eleredt a kiadós záporeső, és a bíró lefújta a mérkőzést. Kordokumentum nincs, csak egy mérkőzés, ami a légi foci kezdetét jelenti.
A korábbi könyvben a focin kívüli más sportágakból is kap ízelítőt az olvasó. Ha a mostaniban nincs is erről, biztosan van áttekintése, hogy milyen sport él még a faluban? A kézilabdáról tudni...
Nem tudom, hogy létezik-e még a kick-box, melyben Csölle Gergely révén világbajnokunk is van. Korábban volt jól működő sakkszakosztály is, abban én is játszottam. És ökölvívás is volt valamikor. Van Lég-szászon egy pálya, ami azt jelzi, hogy a motosport is jelen van. Hogy még mi volt nálunk, az benne van a hetvenötösre készült könyvben (Ebből kiderül, hogy Légen röplabdáztak is, és nagyon sok híve volt az asztalitenisznek – a szerző megj.). Én ezekkel nem foglalkoztam, mert a foci 100 éves Légen, csak arra fókuszáltam.
Németh György mikor és mennyit játszott légi mezben, ha nyolcéves kora óta ott volt a történések közelében?
Csak a diákcsapatban futballoztam, nagyon keveset, aztán inkább a foci körül forgolódtam. Sokáig vezetőségi tag voltam, amire szükség volt, segítettem. A bátyám nagyon sokat tett a fociért, én is ott voltam a közelében.
Mi a foglalkozása?
Mezőgazdász vagyok. Mikor négy évre elmentem tanulni a nyitrai főiskolára, kicsit távolabb kerültem a légi focitól, de jártam a csapattal minden meccsre. Jelenleg magángazdálkodó vagyok. Csenkén ezerötszáz hektáron gazdálkodunk.
Ha játékosként nemigen, de ötven év alatt biztosan sokat átélt a légi futball sikereiből, kudarcaiból. Van olyan emléke, amelyet élete végéig nem fog elfelejteni?
Az mindenképpen az 1981-es dunaszerdahelyi döntő volt, amikor Baka ellen játszottunk, s a tét a feljutás volt a járási bajnokság két csoportgyőztese között. Tizenegyesekkel nyertünk jóval esélyesebb ellenfelünkkel szemben.
Hogyan élte át?
Akkoriban a csapat körül foglalatoskodtam, de úgy éreztem, nekem azon a mérkőzésen az emberek között, a lelátón a helyem, velük szurkolni, ott talán nagyobb szükség van rám. Mert mi esélytelenül mentünk a DAC-pályára, A bakaiak edzőtáboroztak a meccs előtt, egyforma ruhában jöttek, zászlókkal, kerepelőkkel... Mi egy szerény csapat voltunk. És odaálltak a fiúk... Az volt a legmeghatóbb pillanat, amikor megnyertük a meccset.
Nagy mérkőzés lehetett, rengeteg izgalommal. Még mindig emlegetik a Csallóközben, az erről készült anyag honlapunkon is a legolvasottabbak közé tartozik (itt felidézheti). Vélhetően van súlya az emberek emlékezetében...
Csiba Frédi, az akkori bakai csatárral azóta nagyon jó viszonyt ápol minden légi. Dunaszerdahelyen ellenfél volt, de időközben számos helyen találkoztunk, abszolút baráti viszony alakult ki közötte és a légi emberek között. Csak jót tudok róla mondani.
Németh György főszereplő volt az ünnepségen, hiszen a legtöbbet szónokolt. Mit szól ahhoz, hogy százéves lett a légi foci?
Szerencsés nemzedékhez tartozunk, hogy éppen akkor pont százéves a foci nálunk, amikor élünk, és megérhettük ezt. Akárcsak az ezredfordulót, ami igazán ritka dolog. A rendszerváltást megértük, az ezredfordulót megértük, és most meg azt, hogy százéves a légi foci. Szóval ez nem mindennapi. Amikor az ünnepségen olvastam fel az elmúlt évtizedekről készített összefoglalómat, ha valaki neve elhangzott, szinte láttam rajta, hogy visszapergeti magában azt az időt, amikor ő játszott, közreműködött. Mindenkinek jóleső érzés volt hallani a nevét. Egy-két könnycseppet is észrevettem. Azért volt a mondandóm olyan terjedelmes, mert nem lehetett lerövidíteni, nem hagyhattam ki senkit se azok közül, akik pluszban tettek valamit ezért az egyesületért.
J. Mészáros Károly