1997. június 11-én két olyan mérkőzés zajlott a szlovák élvonalbeli focibajnokságban, amely döntően befolyásolta a bajnoki cím kérdését: Rimaszombatban a kieséstől veszélyeztetett hazaiak a bajnoki cím küszöbén álló nagyszombatiakat fogadták, Kassán pedig helyi rangadó volt a Lokomotíva és az 1. FC között az évad utolsó, 30. fordulójában. Utóbbi összecsapás végeredménye (2:1 a vendégek javára) már az első félidőben kialakult, Rimaszombatban viszont csak a végén dőlt el a gömöri együttes 2:1-es győzelme, ami bombameglepetésnek számított. Nagyszombatban katasztrófának minősítették. Mert orruk elől csente el a bajnoki aranyat a kassai 1. FC. A két mérkőzés háttere máig számos tisztázatlan kérdést vet fel, pedig két és fél évtized alatt a szereplők közül is sokan visszapillantottak a történtekre, de szavaikból csak sejtelmeink szaporodtak.
Amire kevesen számítottak
Dióhéjban a váratlan rimaszombati eseménysorból. Pattanásig feszült hangulatban a vendégek többet próbálkoztak. A félidő derekán egy párharc után tizenegyest ítélt a játékvezető a nagyszombati gárda javára, amit Simon értékesített. Szemtanúk szerint szünet után szinte leállt a Spartak, a hazaiak sem voltak arra kényszerítve, hogy nagyon hajtsanak, mikor a félidőben megtudták, hogy a kiesésre leginkább esélyes riválisuk (Dubnica) vesztésre áll a Slovan otthonában. Mégis olyan történt, amire kevesen számítottak. Előbb villámcsapásként jött Sýkora egyenlítő gólja, ami idegességet vitt a vendégek soraiba. S ezt tovább fokozta, mikor a 90. percben tizenegyest ítélt a bíró a nagyszombatiak javára, de miután segítőjével egyeztetett, les miatt visszavonta azt. A kialakult helyzet megzavarta a Spartak játékosait, nem figyeltek kellőképpen a játékra, és Vrábel Hrabal közreműködésével a gömöriek második gólját is megszerezte. Ekkor csúszott ki Rimaszombatban a nagyszombatiak kezéből a bajnoki cím, és hullott Kassán az 1. FC ölébe.
Szikora kontra Pecze
A gömöri bajnokin két neves edzőnk vezette a szakmai stábokat: Szikora György a hazaiakét, Pecze Károly a vendégekét. Kassán Farkas Géza volt a Lokomotíva vezetőedzője, Ján Kozák az 1. FC-é. Elevenítsük fel, hogy ők négyen hogyan látták a történteket közvetlenül a bajnokijuk után.
Tauris Rimavská Sobota–Spartak Trnava 2:1
Szikora György (Tauris): „Szerintem is a Spartak szempontjából tragédia történt. Nem vagyok arról teljesen meggyőződve, hogy a vendégcsapat mindent megtett azért, hogy bajnoki címet szerezzen. Főleg a második félidő első húsz percében tűnt úgy, hogy nem játszott teljes gőzzel, mintha elringatta volna őket a vezetés és a Slovan pályáról érkezett félidei eredmény. A vitatható esetekhez nem akarok hozzászólni, mert például nem láttam az első tizenegyest. Jó, hogy megmenekültünk, mi örülünk. Nagyszombat szomorkodik, de ilyen a futball.”
Pecze Károly (Spartak): „Nem könnyű beszélnem, nem is csodálkozhatnak, rossz álomnak tűnik, ami történt. Az eredmény azonban valóság, és egy kicsit sporttragédia is. Még álmomban sem gondoltam arra, hogy nem fejezzük be sikeresen a bajnokságot. Nekem is úgy tűnt, mintha játékosaim szünet után azt hitték volna, hogy megnyertek mindent, s végül kiderült, hogy mégsem.”
Lokomotíva–1. FC 1:2
Farkas Géza: „Kicsit félénken játszottunk, nem támadtunk. Nagyon és indokoltan tiszteltük ellenfelünket. Saját félpályánkat igyekeztünk behálózni, és gyors ellentámadásokra váltani. Ez azonban nem ment úgy nekünk, ahogyan kívántuk volna.”
Ján Kozák (1. FC): „Nagyon nehéz mérkőzés volt, a hazaiak ugyanis betömörítették a középpályát, és a hibáinkra vártak. Védenceim óriási nyomás alatt játszottak, mert állandóan harcban voltunk a bajnoki címért. Bár nem nyújtottunk olyan teljesítményt, amilyenre képesek vagyunk, mégis nyertünk. Beigazolódtak szavaim, hogy a liga legjobb csapata voltunk, és létezik igazság.”
E négy látószög felelevenítése is valamivel hozzájárulhat a máig nem teljesen ismert történések hátterének fokozatos feltárásához.
(Forrás: Šport napilap, szlomasport-archívum)