Még a Magyar Olimpia Bizottság honlapjának adattárában az olimpikonjaink között is Szokoly Alajos néven szerepel. Pedig az 1896-os első nyári olimpián Athénben a száz méteres síkfutásban harmadik atléta neve helyesen Szokolyi Alajos. Hogy miért van ez így, erről Révész Ferenc, tájaink Szokolyi kutatója, az ő nevét viselő ipolysági olimpiai klub elnöke tájékoztatott. Válasza és a kiegészítő dokumentumok másolatai a Sztorik, történetek, esetek rovatban.
Nemesi rangot kapott i betűvel
„Szokolyi Alajos születési bizonyítványa szerint 1871-ben Kisgaramon, a mai Hronecen látta meg a napvilágot, Aloysius Joannes Szokol néven. Az anyakönyvet 1980-ban a besztercebányai Állami Területi Levéltárban találták meg – mondta Révész Ferenc. – Hároméves korában került Ipolyságra keresztszüleihez, Schönékhez, keresztanyja nevelte. Gyermekéveit Ipolyságon töltötte, középiskolát Selmecbányán és Léván végzett. Arról nincs semmilyen feljegyzés, hogy versenyzett volna tájainkon, pedig tudták róla, hogy ügyes, kiváló adottságai vannak. Atletizálni csak egyetemi évei alatt kezdett a MAC-ban. Az 1896-os olimpia magyar résztvevőinek jelenléti ívén már Aloyse Szokoly néven írta magát alá. 1900-ban megnősült, és feleségül vette gróf Berchtold Scharlottot, az Osztrák-Magyar Monarchia egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb családjának a lányát. Egyes kutatói szerint ekkor került a nevébe az y, tehát 1900-tól Szokoly Alajos. Nemesi rangot kapott 1908-ban, s az erről szóló iratban már Szokolyi Alajos néven szerepel. Hogy Valóban Szokolyi Alajos a pontos neve, arról a Nemzeti Sport egyik 1962-es cikke, és egy válaszlevél is árulkodik. E sorokat fia írta a sportlapnak, s leszögezi benne, hogy végre tanulják meg, az ő családjuk neve Szokolyi.”
Úgy látszik, ezt még ma sem mindenhol tudják. A 2016-os nyári olimpia után érdemes ezt újra megemlíteni az embereknek. Állításunkat eredeti iratok másolatával is igazoljuk. Íme:
Kapcsolódó írás:
Olimpikonjaink Szokolyitól Varga Erikig