A magyar és a szlovák Eb-kijutási örömmámor között beszélgetett a futballszurkolókkal a MOL Arénában Világi Oszkár klubtulajdonos. Nem volt zárt körű találkozó, az interneten is követni lehetett. Láttunk és hallottunk mindent, ami elhangzott a jó másfél óra alatt. Belemerülhettünk az utóbbi közel tíz évben nagyot alkotott Világi szurkolói és tulajdonosi lelkivilágába, kötetlen gondolatmeneteibe.
Hogy vannak rosszakarói is a DAC-nak. Megértem.
Hogy nem kevés pénzt öl bele a futballba. Megértem.
Hogy az eredményelvárások közepette az edzők nem építik be a csapatba az akadémiából kikerülőket. Megértem.
Hogy mindent nem lehet egy évtized alatt elérni, de az se kevés, ami eddig megtörtént. Megértem.
Hogy a klubban is vannak jó teljesítők és nem jól teljesítők. Megértem.
Hogy az összefogás példája a klub Dél-Szlovákiában. Megértem.
Hogy Közép-Európa jegyzett csapatává vált a DAC. Megértem.
Hogy a korábbiaknál kevesebben járnak meccsre. Megértem.
Hogy… és folytathatnám a megértemekkel.
Hogy nem lehet véleménye valakinek a DAC-ról. Ezzel nem tudok mit kezdeni. Folyton foglalkoztat. Pedig nem vagyok a csapat szurkolója, de megnézem a fizetős internetes csatornán valamennyi meccsét. Jólesik, ha gólt szerez valamelyik játékos, lehangol, ha nem megy a fiúknak. És ezzel együtt élek, élünk, mert ebben biztosan nem vagyok egyedül. És véleményünk is van, lesz, még ha nem is fogadják tapssal mindenhol. Mindenki ott mondja el, ahol tudja és teheti. Ki a médiában, ki a lelátón, ki a kocsmában hangoskodva, ki csak suttogva mások előtt. És időnként a szurkolói találkozón is elhangzik. Érdemes meghallgatni, mert ebből is építkezhet a DAC.
J. Mészáros Károly