Névsoruk utólag kibogozhatatlan. Élsportolók, akik készültek, de nem mehettek ki az 1984-es Los Angeles-i nyári olimpiára, mert az akkori szocialista tábor – Románia kivételével – bojkottálta a játékokat, arra reagálva, hogy számos nyugati sportnagyhatalom négy évvel korábban (1980) meg a moszkvai olimpián hiányzott. Számtalan sportember pályafutását koronázhatta volna meg az amerikai városban, de nem tehette, mert a politika hatalom másképp akarta. Közéjük tartozott a diszkoszvetés első világbajnoka, a csallóközkürti származású Bugár Imre és a komáromi ökölvívó-kiválóság, Ferenczi József is, legalábbis róluk tudunk. Bugár előtte dobhatott Moszkvában, majd később Szöulban és Barcelonában is az olimpián. Ferenczinak azonban ez nem adatott meg. Nézzük, hogy élték át az ötkarikás kirekesztést?
Bugár Imre: „Nyomot hagyott bennem”
Bugár Imre (szül. 1955), a Prágában élő diszkobolosz már sokszor és sok helyen elmondta történetét. Honlapunkon is megtalálható más anyagokban. A 65. születésnapjára adott interjúban ez olvasható:
„Három olimpián indult 1980 és 1992 között, de lehetett volna négy ötkarikás rajtja is, 1984-ben azonban a kelet-európai szocialista tábor bojkottjának az áldozata lett, s kimaradt az életéből a Los Angeles-i játékok. Tudom, nagy sebet szakítok fel vele, de mégis megkérdezem: három és évtized távlatából milyen emlékeket hoz elő Bugár Imréből az akkori félreállítása?
Az volt a legrosszabb, hogy én, Valenttel együtt Los Angelesben edzőtáboroztam, mikor lemondták a részvételt. Tavasszal három versenyt megnyertem, s reménykedtem. Idehaza azt írták, milyen veszélyes Amerikában, de nem láttam ott semmi veszélyt. Tőlem nem kérdeztek semmit, azt se kérdezték, hogy beleegyezek-e. Jeleztem a sport nagyfőnökének, hogy engem aligha keresnek fel az újságírók, mert amit én mondanák, azt nem írják meg. Így is történt.
Azért ennél fájóbb volt...
Nagyon ártott, mert abban az évben kiváló formában versenyeztem. Leggyengébb dobásom is 65 méter fölötti volt. Az olimpián harmadik helyet ért volna. Az ötkarikás győztes, Danneberggel 1984-ben tizenegyszer versenyeztem, és egyszer sem került elém. Ráadásul abban az évben összes versenyem átlaga 67,30 m volt. Nem állítom, hogy nyertem volna, de biztosan beleadtam volna mindent, hogy közel legyek az aranyhoz. Előre nem lehet tudni, hogyan alakul a verseny. Nem olyan, mint az ébresztőóra, felhúzom, és pontosan jelez. Nagyon fáj a mellőzés, és nyomot hagyott bennem, mert utána már nem sikerült nagy eredményt elérnem. Rányomta a bélyegét a pszichikámra, ami versenyzés közben gátként jelentkezett.”
Ferenczi József: „Nagyon feldühödtem”
A komáromi Ferenczi József bokszban jeleskedett. A (komáromi) ökölvívóvilág Pulykának ismeri. Tizenhét évesen már csehszlovák felnőttbajnok lett, s az ifik között nem volt igazi ellenfele. Amikor 1983-ban megnyerte a csehszlovák bajnokságot, elsírta magát az edzője, Kovács Sándor, majd ő is. Rögtön ezután nevezték a Los Angeles-i nyári olimpiára. Közben bevonult katonának, és a Dukla Olomouc színeiben készült a játékokra. Végül a szocialista országok tábora tiltakozásul bojkottálta a legrangosabb sportseregszemlét. Ez szinte kiütéssel ért fel Pulyka számára. Összeroppantotta. „Nagyon feldühödtem, fel voltam készülve, kemény munka volt mögöttem. Ezután már nem vettem komolyan az ökölvívást. Már nem volt értelme, hisz nem mentem az olimpiára” – mesélte két évtizeddel később a Sme-Víkend magazinnak.