Barcelonában utca őrzi a nevét, 2009-ben egy kétméteres szobrot állítottak az emlékére, s bár Kubala László (1927–2002) fénykorát a katalán fővárosban élte át, azért mi is a magunkénak valljuk.
Világcsúcstartó világbajnokság nélkül
A maga nemében világcsúcstartó, hiszen három ország válogatottjában futballozott (rajta kívül Josef Bican, Ahrik Cvejba, Jurij Nyikoforov és Andrej Pjatnyickij társtulajdonosa ennek az elsőségnek, amely a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség érvényes szabályai miatt már nem folytatódhat – a www.szlomasport.sk megj.). Csehszlovákia mezében (1946–48) hatszor, Magyarországéban (1948) háromszor és Spanyolországéban (1953–57) tizennyolcszor (más források szerint tizenkilencszer) játszott, mindhárom országban letette a névjegyét, így neve is három nyelven, Ladislav, László és Ladislao alakban fordul elő a sportkrónikákban. Ő világpolgárnak tartotta magát. Legnagyobb bánatára nem szerepelt soha világbajnokságon. 1962-ben ugyan kiment Chilébe a spanyolokkal, de sérülés miatt nem lépett pályára.
A Ganztól a spanyol szövetségi kapitányságig
Kivételes csatári képességei voltak, rendkívül gyors és mozgékony játékosként ismerték, ötletesen kombinált, és szinte minden megmozdulása veszélyt jelentett az ellenfél kapujára. A Ganzban kezdett futballozni, majd a Ferencvárosban folytatta, s miután átkerült Csehszlovákiába, a Slovan elődjéhez, az ŠK-hoz igazolt. Két év elteltével újra Magyarországon, a Vasasban kötött ki, ám a kommunista hatalomátvétel után emigrált, s megkezdődött olaszországi, de főleg spanyolországi ténykedése. Ez az időszak jelentette pályafutása kicsúcsosodását, majd edzői felemelkedését. Utóbbinak a legjelentősebb időszaka az volt, amikor 1969-től 1980-ig spanyol szövetségi kapitány lehetett. Barcelonában sokak bálványa lett, ő az FC klub valaha élt egyik legnépszerűbb játékosa, 2009-es szoboravatására több mint húszezer szurkoló gyűlt össze a Camp Nou stadion központi helyén.
Katonai mundérban menekült Nyugatra
Kubala szülei az akkori Csehszlovákiából származtak, de ő már Magyarországon született. Édesapja lengyel-szlovák, édesanyja magyar-szlovák gyökerekkel rendelkezett. A háború után Kubalát besorozták, ezért elmenekült Csehszlovákiába. Apja 1946-ban meghalt, anyjával pedig Pozsonyba költözött. Hamis útlevéllel gyalogolt át a komáromi határon. Az ŠK 15 ezer forintért vette meg az FTC-től. A bohém Kubala életvitelén új országában sem változtatott. Előfordult, hogy két órával a meccs előtt is valamelyik vendéglőben szórakozott, de teljesítményén ez nem látszott meg. Gyorsan válogatott lett, miközben benősült klubedzője, Ferdinand Daučík családjába. Feleségül vette Daučík Annát, az edző húgát. De ez sem mentette meg őt a csehszlovák katonai behívótól. Ekkor visszamenekült Magyarországra, a Vasas egy családi házat adott neki azért, hogy Angyalföldre ment játszani. Ott sem focizott sokáig, egy évvel később, a kommunista hatalomátvétel után külföldre szökött. Néhány csempész közreműködésével szovjet katonai egyenruhába bújva került Bécsbe, majd onnan Torinóba. Később Spanyolországban a Real Madrid is megvette volna, de soknak tartotta a vételárat. És ezután jött az FC Barcelona... Hispániában már sportszerű életet élt, sikeres edzői pályája idején pedig rendkívül szigorú embernek tartották. Azt hangoztatta, tudja, mit jelent a csapat számára egy fegyelmezetlen labdarúgó.
Az FC Barcelona legjobb játékosa
Készült róla 1954-ben egy nem teljesen hiteles életrajzi film, amely kiragad és kihagy életéből bizonyos részeket, a nyolcvanas években egy katalán énekes-dalszerző pedig dalba foglalta Kubalát. 1999-ben, a Barcelona megalapításának 100. évfordulóján a csapat történetének legjobb játékosává választották. Tisztelői még nem mondtak le arról, hogy egyszer stadion viselje híres játékosuk nevét. Mi pedig legalább annak örülhetünk, hogy Kubala (Ladislav, László, Ladislao) két évig Pozsonyban is futballozott, s ahogy érkezése, úgy távozása is a katonai szolgálat elöli menekülés jegyében történt. Az már fura fordulata életútjának, hogy végül mégis mundérban szökött ki a nagy európai futballporondra.
Laszi szoboravatása
Dunai Antal egykori magyar labdarúgó ott volt 2009 szeptemberében a barcelonai Kubala-szobor avatásán. „Nagy megtiszteltetés, hogy részt vehettem Laci, vagy ahogy a katalánok mondják, Laszi szobrának átadásán – nyilatkozta hazaérkezése után. – Elmondtam Kubaláról, amit egyébként mindenki tud róla, aki ismerte: nagyszerű játékos és remek ember volt. Büszke vagyok arra, hogy ismerhettem, és azt gondolom, ahogyan a Barcelona, úgy Kubala is kiemelkedik a világ labdarúgásából.“
A világpolgár Kubala 2002-ben Barcelonában hunyt el.
J. Mészáros Károly
(Megjelent 2011-ben a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának Magyarok a sztálinista Csehszlovákiában 1948–1963 című kiadványában)
Lexikonsorok róla
KUBALA LÁSZLÓ, labdarúgó, edző, szövetségi kapitány (1927. 6. 10., Budapest–2002. 5. 17., Barcelona). Egyedüli játékos a világon, aki három ország válogatottjában futballozott: csehszlovák mezben hatszor, magyarban háromszor, spanyolban tizennyolcszor vagy tizenkilencszer. Később edzősködött, volt spanyol szövetségi kapitány is (1969–80).