Húsz évvel ezelőtt Plavy Dezső és Sárkány Imre összegyűjtötte a bakai foci hét évtizedének eseményeit, történeteit, tényeit. Nincs ennél gazdagabb forrás 2021-ben sem, hiszen a szerzők 70 sportemberrel beszéltek a könyv megírása előtt, s alaposan feldolgozták a Bős melletti falu futballmúltját. Honlapunk is ebből a forrásból merít. Megtoldva a frissebb fejleményekkel. Lapozzon velünk!
Múltidézés dióhéjban
O Az 1920-as évek második felében Jányi István és Tóth Béla vitte a faluba a futballt.
O Szájhagyomány szerint a múlt század harmincas éveinek elején Mészáros Dániel, Majláth Gyula, valamint a Sidó (öten voltak: János, Béla, Dániel, Imre és György) és Somogyi (Tivadar és László) fivérek szorgalmazták és szervezték a Bakai Football Club (BFC) néven jegyzett első csapatot.
O Legelőből kerítették le az első pályát.
O Molnár Lőrinc, az első kapus szerint a mérkőzéseket úgy kötötték le, hogy pénzfoglalót adtak, és ha a csapat nem jelent meg a találkozón, a pénz a rendező együttes markát ütötte.
O A két világháború között a labdarúgás volt az egyetlen meghonosodott sportág a csallóközi településen.
O A II. világháború után Somogyi László pajtájában (használatáért bizonyos munkát kellett elvégezni a tulajdonosnál), majd a pálya mellett lakó Horváth Titusz kamrájában öltözködtek, a kanálisban mosakodtak a játékosok.
O 1945 után úgy szedték a belépőt, hogy félidőben körbejárták a pályát, és a befolyt pénzösszegből finanszírozták a csapat költségeit.
O Nem rongylabdájuk volt a bakiaknak, mint a legtöbb faluban, hanem marhaszőrből készített. A negyvenes évek vége felé már volt igazi fűzős labda a faluban. Nagy rangadókat játszottak az albakaiak és a felbakaiak, a labdahasználat egy korona volt fejenként.
O Három Fodor-nemzedék is futballozott Bakán: a harmincas években a nagyapa, idős Fodor István, utána fia, a középső Fodor István, majd az unoka, ifjú Fodor István.
O Kovátsok a fociporondon: Kováts Ferenc (Kiskovács – kocsmáros volt, sokat tett a labdarúgás meghonosításáért a két világháború között, Oroszországban halt meg a II. világháború alatt), fia, Kováts András (Bandi – hátvédként játszott hosszú évekig, majd csapatvezető lett), Ferenc fivére, Kováts Zoltán (húsfeldolgozója volt, a II. világháború után menedzselte a csapatot), András fivére, Kováts Gyula (a hatvanas években a klubirányító, Bandi a megvalósító). A két fivér szerepét jelzi, hogy mikor András katona lett, Gyula pedig tanulni ment, rövid időre a bakai csapat is felfüggesztette tevékenységét, annyira hiányoztak. Aztán visszatértek, munkához láttak, és évtizedekig végezték a dolgukat.
O Somogyi László a hazai meccseket a pálya melletti silóról közvetítette, Szepesi György módon. Nem az éterbe, hanem egy ökörszarv segítségével a silót körülülő nézőknek. Ő volt az elődje Sárkány Imre bemondónak, aki 23 évig végezte ezt a feladatot, utána Kovács Róbert következett a maga egy évtizedével.
O A bakaiak 1951-ig szerepeltek a járási bajnokságban, az ötvenes években barátságos meccseket játszottak, csak 1957-ben neveztek be újra a járási bajnokságba.
O Ezután már nem lovaskocsival, hanem a földműves-szövetkezet teherautójával jártak a meccsekre.
O Az ötvenes években Somogyi Bálint közel tíz évig játszott, fia, Somogyi Iván szervezett és támogatott már akkor is.
O Az első vizsgázott bakai játékvezető a múlt század hatvanas éveiben Petrovics József volt, aki középcsatárként 1952-ig futballozott.
O Bóna Károly volt a legjobb hazai nevelésű játékos: 1958-ban, 16 évesen mutatkozott be a felnőttek között – két szép góllal, 1972-ben fejezte be. „Mindig elegáns megoldásokra törekedett, a kapusok réme volt” – olvasható a könyvben.
O 1964-ben egy fabarakk (előzőleg átmeneti paplak volt) lett a csapat öltözője, 1979-ben pedig a tűzoltószertár.
O A hatvanas évek elején Baka-Nádasd fúzió következett, Baka na Ostrove névvel indult a csapat, többnyire bakai játékosokból állt, és járási kupagyőztes lett belőle. Ők játszottak a kupaelső soraiban: Görözdös István, Sárkány Dániel, Bukovszky István, Kováts Gyula, Mészáros Lajos, Bóna Károly, Kovács György és Horváth György Bakáról, Csaplár Mihály, Horváth Árpád és Pavlicsek László Nádasdról.
O 1961-től 1964-ig Bakán nem volt felnőtt focicsapat, csak ifjúsági, 1964-ben alakult meg újra a bakai felnőttgárda, addig a felnőttek a közös csapatban játszottak Nádasdon.
O Három Sárkány-fivér is focizott Bakán: Gusztáv kapus volt, Imre középcsatár (ő lőtte a csapat feljutását jelentő gólt 1975-ben, amikor a járási II. osztályba léptek, véletlen egybeesés, hogy Imre első edzője a könyv társszerzője, Sárkány Imre Kismácsédról származó pedagógus volt) és Dániel középpályás.
O A hetvenes évek félelmetes támadósora: Sárkány Imre, Bertalan Lajos és Onódi Gyula.
O Csiba Alfréd volt a vendégjátékosokból az első fecske Bakán.
O 1980/1981 – megnyerték a járási bajnokság keleti csoportját (77 gólt rúgott a Bajcsi László, Csiba Alfréd, Varga István trió, de a döntőt 3000 ezer néző előtt a DAC pályán toronymagas esélyesként elbukta a bakai csapat a nyugati csoportban győztes légiekkel szemben (1:1, 11-esekkel 1:2). Egy héttel később azonban a bakai tizenegy megnyerte a járási kupát, legyőzve a nyáradiakat, s övék lett a kristályváza. Mivel nem sikerült a duplázás, a falu lámpása, a csapat edzője, Sárkány Imre felállt a kispadról, és átpártolt másik szerelméhez, és 1982-ben megalapította a turisztikai szakosztályt.
O Először 1984-ben nyertek járási bajnokságot, a döntőben 0:0 után tizenegyesekkel 5:4-re győztek a bodakiak ellen, és feljutottak a kerületi bajnokságba.
O 1984/1985-ben megnyerték a kerületi bajnokság I. B osztályát, két év alatt két bajnoki cím lett a mérlegük.
O Az 1985/1986-os évad őszén kiválóan szerepelt a bakai csapat a legmagasabb osztályú kerületi bajnokságban (I. A osztály). Csiba Frédi játékosedző irányításával a DAC mögött a Dunaszerdahelyi járás második legeredményesebb csapata volt.
O Az 1986/1987-es évadban a kerületi bajnokság délkeleti csoportjában többek között legyőzték a komáromi FC-t, kétszer a bősieket (3:1, 6.2), és kilencedikek lettek, de átszervezés volt, és kiestek a kerületi bajnokság legmagasabb osztályából.
O Nagylég és Bős mögött a harmadik helyen végeztek az 1987/1988-as évadban a kerületi bajnokság (I. A osztály) délkeleti csoportjában.
O 1988. április 24-én átadták a modern eredményjelzőt, s 4:1-re nyertek a pöstyéniek ellen.
O Bajnoki szereplés a szocializmus alkonyán az I. A osztályban: 1988/1989: 1. Bős... 6. Baka, 1989/1990: 5. Baka, 1990/1991: kiesés az utolsó helyről.
O Három évad a kerületi I. B osztályban – 1991/1992: 8. hely, 1992/1993: 3., 1993/1994: 6.
O 1994 tavaszán fúzió a II. ligás bősiekkel. Baka lett a B csapat és Kohucsi a két klub szponzora. Ismét átszervezték a bajnokságot, s a Baka a 6. helyen végezve egy osztállyal lejjebb került, a területi VI. ligában folytatta.
O Bős B (Baka) néven két negyedik hely a VI. ligában (1994/1995, 1995/1996). A következő évadban már dobogós helyezés (3.) ismét Csiba Alfréd (Frédi) edzővel, aki immár negyedszer ült a bakai kispadra. Átszervezés is történt, s a csapat feljutott az V. ligába.
O Alig kapaszkodott meg a Bős B (Baka) az V. ligában (1997/1998: 14.), csak a tavasszal ötödször visszatért Csiba Alfréd és segítője, Kalmár László segítségével sikerült.
O A következő évadban a bősi B csapat megnyerte az V. ligát Kalmár György edző irányításával, de nem lehetett teljes az öröm, mert nem juthattak fel a IV. ligába, ugyanis a gyengélkedő bősiek ide estek ki, és egyazon klub két csapattal nem játszhatott ugyanabban a bajnokságban. Ugyanez megismétlődött az 1999/2000-es évad végén is, mert időközben a bakaiaknak nem sikerült elintézni a klub önálló jogalanyiságát.
O 2001. augusztus 4-én ünnepelték a bakai labdarúgás megalakulásának 70. évfordulóját. Ebből az alkalomból megjelent a Plavy Dezső, Sárkány Imre szerzőpáros: Hetvenéves a bakai labdarúgás című munkája.
O A 2002/2003-as évadban ismét bajnok lett a bakai csapat az V. liga déli csoportjában (előtte Somogyi Iván csapatvezető elintézte, hogy a bakai csapat újra felvette az FK Baka nevet), és feljutott a IV. ligába, ahol 2005-ig játszott. Egyszer negyedik, egyszer második lett. Ezután Kováts Gyula szponzor nem vállalta tovább a csapat anyagi támogatását, és a klubvezetés az V. ligába nevezte a bakai tizenegyet.
O Egy évvel később a csapat kiesett ebből a csoportból a területi I. osztályba, majd újabb két évad elteltével már a területi II. osztályban landolt. Innen újabb egy év kellett az I. osztályba való visszakerüléshez, de a következőben újra ide csúszott vissza a csapat.
O 2011-ben megint a területi I. osztályba tornázta fel magát az FK Baka, s azóta folyamatosan ebben az osztályban szerepel. Időközben a bajnokság neve AG Sport Liga – VI. liga lett, de a szintje változatlan, a Dunaszerdahelyi járás legfelsőbb osztályú pontvadászata.
O Kováts Gyula menedzser kezdeményezésére 1975-ben elindult a Duna-kupa, négy csallóközi település (Nyárad, Baka, Bős, Várkony) focitornája, a résztvevők felváltva voltak házigazdák. XXXI. kiírást ért meg. A bakaiak tizenkétszer győztek. Volt egy másik, Bakáról indult kupasorozat is, a Barátság-kupa. Ennek elindítója is Kováts Gyula volt. Előbb a térség közös földműves-szövetkezetei által érintett települések – Baka, Dercsika, Egyházkarcsa és Nádasd – játszottak négyes tornákat (1984–1988), majd a magyarországi Jánossomorja (NB III) és Lipót (megyei I. osztály), valamint a szlovákiai Balony és Baka vett részt a második sorozatban (1999–2003). Az első felvonás valamennyi tornáját Baka nyerte, a másodikban háromszor végzett az élen.
Feldolgozta: J. Mészáros Károly
Bakai segítséggel
Köszönetemet fejezem ki Sárkány Imrének, aki évek óta kitartóan adagolta a bakai futballról kért képeket, tényeket, adatokat, önzetlen segítsége nélkül aligha készültek volna el múltidéző soraim. Segítői voltak a fényképek összegyűjtésében: Csiba Alfréd egykori játékos és edző, Somogyi Iván egykori csapatvezető, Csölley Titusz mérnök egykori sportelnök. Sárkány Imre adatait kiegészítették: Somogyi Iván volt csapatvezető, a sportszervezet alelnöke és Kovács Róbert, aki egy évtizedig volt a csapat mérkőzéseinek bemondója, az FC Baka honlapjának (www.fcbaka.sk) működtetője. (jmk)