Nem ő volt az első honosított birkózó Szlovákiában, sőt még az első Európa-bajnok sem. Lévai István (szül 1990) 2012-ben ért a kontinensviadalon a dobogó legmagasabb fokára: Belgrádban megnyerte a 60 kilósok versenyét a kötöttfogásúknál. Dorogi fiúként érkezett Szlovákiába, Lengyel Károly, a komáromiak és a szakág válogatottjának edzője felkarolta, majd fokozatosan fivéreit, Attilát és Zoltánt is Szlovákiába csalogatta. Isti – ahogy tanítványát szólította a mester – meghálálta a bizalmat, és egy évvel a szlovák állampolgárság megkapása után már Európa-bajnokként ünnepelték.
„Azzal, ahogy megszerezte a címet, nagyon elégedettek vagyunk. Minden összecsapásán egyértelmű volt a sikere, egyszer sem kellett két menetnél tovább birkóznia... Az első meccs volt kulcsfontosságú. A párharc után Isti megnyugodott, ezt követően már viszonylag könnyen ment a dolog, minden apró részlet összeállt. Fizikailag és lelkileg is rendben volt, a felkészülés szintén kitűnően sikerült, mindez pedig az Eb-n is megmutatkozott” – értékelte a győztes menetelését Lengyel Károly, aki csak azt sajnálta, hogy a korábbiakkal ellentétben azon az Eb-n nem lehetett kvótát szerezni az olimpiára.
„Jó volt a sorsolásom. Csak a második fordulóban, a legjobb nyolc közé kerülésért kellett birkóznom először. Miután az első két meccsesemet megnyertem, az ellenfelemet látva sejtettem, hogy a harmadik párharc nem lesz olyan nehéz, s már éreztem, akárki lesz is az ellenfelem a döntőben, nem állíthat meg. Kiskorom óta álmom volt, hogy érmet szerezzek egy nagy tornán, most kezdem csak felfogni, hogy sikerült. Otthon nem is indulhattam volna az Eb-n, nagyon örülök, hogy Szlovákiát képviselhetem” – mérlegelt versenyzői szemmel Lévai István, akinek a könnyei is kicsordultak, mikor a szlovák himnuszt hallgatta.
S bár Belgrádban közel került hozzá (elég fura selejtező volt akkor érvényben, hogy Eb-címmel sem lehetett kijutni a londoni olimpiára), a folytatásban mégsem tudta kiharcolni a rajtjogot az angol fővárosba. A kontinensviadalokon azonban egyedüli éremsorozatot produkált. A besztercebányai Dukla versenyzőjeként ő volt az első, aki négy egymást követő kontinensviadalon dobogóra állhatott. Erre korábban nem volt példa a sportág szlovákiai történetében. 2012-ben Belgrádban arany-, 2013-ban Tbilisziben, 2014-ben Vanteában és 2015-ben Bakuban (az Európai Játékokon) bronzérmet harcolt ki a szőnyegen.
Később (2016) doppingvétségen érték, és négy évre eltiltották. Úgy nézett ki, hogy utána visszatérhet a versenyzés világába, de erre már nem került sor. Sem a szlovák szövetség, sem korábbi klubja, a besztercebányai Dukla nem mutatott hajlandóságot újraigazolására. Így a koronavírusos járvánnyal járó sportstoppal Lévai István is teljesen eltűnt a honi birkózásból.
(Forrás: Új Szó)