Két bajnoki fociévadba nyúlik bele a szenci FC tán leghosszabb nyeretlenségi sorozata. 2006. március 2-án a rájátszás első fordulójában 2:1-re győzött a besztercebányai tizenegy ellen, s onnantól kezdve a következő bajnoki kiírás 15. köréig nem is nem sikerült újra három pontot szereznie. 2007. november 2-án a trencséni alakulat látogatott a Napfényes Tavak városába, és 3:0-ás vereséggel hagyta el a pályát. Tehát 27 nyeretlen meccs után jött egy újabb győzelem. Ekkor már a csapatban játszott a somorjai Pinte Attila is. Túl a pályafutása zenitjén, de még mindig hasznosan és eredményesen futballozott. Ezen a mérkőzésen ugyan nem lőtt gólt, de két találat előtt is kiszolgálta csapatársát.
„Már vártuk, tudtuk, hogy egyszer megérkezik. Időben támadtunk fel – nyilatkozta a bajnoki után Pinte Attila a Šport napilapnak. – Sajnos megint izgulnunk kellett, mert a játékvezető lefújt ellenünk egy olyan tizenegyest, ami nem volt az. Örültem, mikor lecserélésemkor tapsoltak az emberek, és Pinte Atit kiabáltak. Ma nem adatott meg a góllövés, ezért beleéltem magam a gólpasszt adó szerepébe.
