Hiszik, nem hiszik, ilyen is van, pontosabban volt. A kétezres években a közel 1500 lakosú Feketenyéken történt, amikor 2003 decemberében elsöprő fölénnyel Gasparovics Ágnest választották a helyi sportszervezet élére. Azt a nőt, akinek klubvezetése idején felküzdötte magát a helyi csapat a galántai járási bajnokságból a kerületibe, két éven belül.
Megjelenése a szinte csupa férfit foglalkoztató vezetői körökben igazán szokatlan volt akkoriban. Rövid időn belül észrevehető nyomokat hagyott maga után, lendületet vitt a klub belső életébe, kihasználva azt, hogy szerinte az asszonyok kitartóbbak, tevékenyebbek, mint a férfiak, és mint mondta: „Észerűbben is gazdálkodom a rendelkezésre álló anyagiakkal, mint elődeim.” És volt még egy nem mellékes szempont is, ami női mivoltából adódott, s maga is előnyének tartotta: „A fiatal korosztályú játékosainkhoz anyai szívvel közeledem. Sokszor úgy érzem, nem egy, hanem egyszerre tizenhét gyerekről kell gondoskodnom. »Hol van az anyuci?« skandálták Alsószeliben a mieinknek a hazai drukkerek. Kiélezett helyzetben lélektanilag és képes vagyok rájuk hatni. Pozitívumnak számít, hogy jelenlétemben óvakodnak a trágár kifejezésektől, a durvaságoktól” – mesélte egyszer a Csallóköznek.
Gasparovics Ágnes 2007 januárjáig irányította a feketenyéki sportszervezetet, amikor a klubvezetés testületileg mondott le a falu polgármesterével támadt nézetletérésük miatt.
(Forrás: Csallóköz, Új Szó)