Ő is a díjazottak között volt a csilizradványi futball 100 éves jubileumára rendezett ünnepnapon, 2025. június 28-án. Bufla Miklós (szül. 1945.) egy másik településről, a szintén Dunaszerdahelyi járásban fekvő Hodosból érkezett átvenni az emlékplakettet. Utána megszólítottam a falu egykori tanítóját, a meghívottak korelnökét, aki a sportéletből is jócskán kivette a részét.

Hodosi létére Csilizradványon ünnepelik. Ez hogyan lehetséges?
Ilyen az élet. Nem ülhetünk mindig a saját helyünkön, mozgásban kell lenni. Nyugdíjas éveimre már Hodosban éltem. Messziről, Bodrogköz egy kis falujából, Szinyérből származom. Ott jártam alapiskolába, ahonnan a királyhelmeci gimnáziumba vezetett az utam, majd a pozsonyi pedagógiai főiskolára. Később doktorátust is ugyanott szereztem. Filozófia, történelem, szociológia és földrajz szakos vagyok.

Hogyan került Csilizradványra?
Már a katonai szolgálat előtt itt tanítottam, mert ide küldtek a főiskola elvégeztével, majd a két év elteltével visszajöttem a csallóközi faluba. Teljes szervezettségű alapiskola volt Csilizradványon. Később sok lett a gyerek a Dunaszerdahelyi járásban, magában Dunaszerdahelyen volt két nagyon túlzsúfolt magyar iskola, és építtettek egy harmadikat. Engem néztek ki igazgatónak, bár nem szívesen fogadtam el. Komoly kihívás volt! 1982. szeptember elsején nyitottuk meg az iskolát, amely a Hviezdoslav utcában van. Tíz évig voltam igazgató, közben a bársonyos forradalom is lezajlott. 1992-ben félreállítottak, de később visszahívtak, mert nem tudtak mit kezdeni az iskolával. Mikor visszamentem, komoly átalakítást hajtottunk végre. Sportosztályokkal kezdtünk foglalkozni. A DAC akkor került fel az I. ligába, és kellett az utánpótlás. Faluról innen-onnan jött valaki, s az volt minden. Rendszeres munkával készítettük fel a gyerekeket, versenyképesek voltak diákszinten. Annyi serleget, oklevelet kaptak, hogy nem tudtuk már hova tenni. Aztán elfogyott a pénz, és vége lett.

Milyen játékosmúltja van?
Nagyjából tízéves lehettem, amikor elkezdtem focizni. Még rongylabdával. Aztán később is játszottam, de csak kedvtelésből. Mindig futballoztunk, diákkoromban is. Pozsonyban is rúgtuk a labdát.

Igazolt labdarúgó is volt?
Csilizradványon tizenkét évig voltam a klubban. Volt időszak, amikor edzőként és futballistaként szerepeltem a falu csapatában. És klubelnök is voltam.

Hány évig?
Csak kettőig, mert nem akartam vállalni, de utána újabb két évre megint edző lettem. Ki voltam csavarva, de akkor úgy bírtam, hogy észre sem vettem.

Bufla Miklós: „Észrevették a munkámat”

Mi fogta meg a csilizradványi fociéletben a kelet-szlovákiai fiatalembert, azon kívül, hogy a faluban tanított?
Ötszáz kilométer távolság van a két település között. Nekem akkor dőlt el a sorsom, amikor idekerültem a Csallóközbe. A kötelező katonai szolgálatom után egy évvel később megnősültem. Az már olyan kötelék volt, ami nem engedett máshova.

Élethelyzete besodorta a helyi sportéletbe?
Így van. Ennek örültem is, mert barátokat szereztem. Mindenkivel szemben előzékeny, tisztelettudó, segítőkész voltam. S ezt viszonozták nekem is.

Hodosról érkezett a csilizradványi futball százasára. Hogyan élte át ezt a jubileumot az ünnepség korelnöke?
Meghívtak. Akik tőlem idősebbek voltak, mind kihaltak. Maradtunk, mi, többiek.

Jó érzés kerítette hatalmába, mikor a bodrogközi sportembert a Csallóközben díjazták?
Észrevették a munkámat. Negyven-ötvenéves időszakról van szó. Gondolom, nem csalódtak bennem, mert el tudtam végezni mindent, amit rám bíztak. Számos területen tevékenykedtem, nem csak a sportéletben.

Mit jelent Bufla Miklós számára a foci?
Szórakozást. Visszaemlékezést. Nem bánom, hogy felidézzük, sok minden ebből benne van az életrajzi könyvemben.

Mi maradt meg emlékezetében a csilizradványi évekből?
Jól ment a foci. Más tevékenységet nemigen folytattunk, mert ez kielégített minket.

Most hány éves?
Nyolcvanöt leszek. Azért lettem Miklós, mert annak a napján születtem.

Hány éves korában fejezte be?
Hetvenhat voltam, amikor abbahagytam. Ha nem jön a koronavírusos járvány, talán most is játszanák a Dunaszerdahelyi járás öregfiú-bajnokságában. Én szerveztem meg Dunaszerdahelyen a vízművek csapatát. Harminc évig törődtem vele. A mozgás érdekében.

J. Mészáros Károly