2023. június 3-án és 4-én zajlott a kajak-kenu Komárom Nagydíja – hatvanötödször. Négy ország száznál több versenyzője állt rajthoz.
Vlček Erik, a 2023-as nagydíjas – összesen már hatszoros – K1-ben, edzőjével, Likér Péterrel (jobbra) (szlomasport-felvétel)
Szoros versenyek
„Fontos megemlíteni, hogy Magyarországról olyan versenyzők is érkeztek az ifjúsági kategóriában, akik a tavalyi világbajnokságon aranyérmet szereztek. Így a mieink a legutóbbi világbajnokokkal mérhették össze az erejüket. Szoros versenyek alakultak ki az érintett számokban” – újságolta az Új Szónak Demin Viktor versenyigazgató klubelnök.
Komárom Nagydíját rendre az 500 méteres a férfi és női kajak egyes és a férfi kenu egyes legjobbja nyeri, időnként összetett versenyszám döntött a győztesről, az utóbbi időben a K1-ben és a K2-ben elért összeredmény számított. A 65. nagydíjon K1-ben a férfiaknál a komáromi Vlček Erik (ŠCP) volt a leggyorsabb, a nőknél holtversenyben lett első két komáromi lány, Bugár Réka (Komárno) és Mariana Petrušová (ŠKP). Férfi C1-ben a Szmandrai Benedek (Győri Vízisport Egyesület) diadalmaskodott.
Évtizedek kulisszatitkai
Soós Tibor, a komáromi klub korábbi elnöke és egykori neves edzője a verseny kulisszatitkaiban avatja be honlapunk olvasóit.
1959-ben indult a nagydíj, akkor még a Szlovák Hajógyár Nagydíja volt a neve. Mit tudni a kezdetekről? Miért volt szükség ilyen versenyre Komáromban?
Nálunk az ötvenes évek közepén indult be a kajak-kenusport. Szinte természetes úton, amikor a vízi turizmusból versenysportágra váltott. 1959-re már csehszlovák szinten is jegyzett versenyzőink – így a Pál testvérek, Pista és fivére – voltak. Nem sokan űzték ezt a sportot, de a legjobbak szlovákiai méretekben kimagaslóak, csehszlovák viszonylatban pedig bajnokok is lettek. Indokolt volt tehát egy saját verseny indítása. Akkor a helyi hajógyár volt az egyetlen mecénás, ezért ennek a nevét vette fel a nagydíj. Valamennyi komáromi sportklubnak akkor a hajógyár volt az ernyőszervezete.
Voltaképpen a versenysport helyzete hozta életre a nagydíjat…
Igen. Amikor voltak olyan kajakosaink-kenusaink, akik máshol is feltűntek a versenyeken, jött az ötlet, mi lenne, ha mi is rendeznénk valamit. Az első nagydíj még a régi holtágon volt.
Úgy tudom, az első verseny a teljes Spartak szervezésében zajlott. És nemcsak kajak-kenuban, hanem jachtban és evezésben is. A következő évtizedek során esetleg más vízi szakág is megjelent a műsorban?
Az elsőn is csak kajak-kenu volt. A klubnak akkoriban léteztek más szakosztályai, mégpedig a jacht, a vízi motoros és a vízi turizmust ápoló is. Éppen a kajak-kenu került a hátrányos helyzetbe vízi telepünkön, ahol egy kalap alatt volt minden. A jacht drága hajóival az elitet szolgálta, a vízi motorozás szintén. És a vízi túrázók a hajógyár műszaki értelmiségéből, főleg a cseh mérnökökből tevődtek össze. Amikor 1965-ben elkezdtem kenuzni, úgy éreztük, hogy mi csak megtűrtek vagyunk a klubban. Mikor az előző csónakházat kezdtük építeni, a vízi túrázók akartak velünk szövetkezni. És akkor bennem volt a kisebbségi érzés, hogy mi, akik sokat edzünk, mi vagyunk ott a senkik. Mondtam nekik, fiúk, ez a csónakház csak a kajak-kenusokat fogja szolgálni. Nem is lenne jó, nincs semmi közünk egymáshoz, csak a víz kapcsol össze bennünket. Olyan mintha a röplabdázók és a focisták együtt akarnának lenni, mivel mindkettő labdajáték. Olyan családban nőttem fel, amelyben az édesapám azt mondta, nagyon örül, hogy kenuzok, de azért ő a futballt szereti. Őt sem vonzotta a kajak-kenusport.
Versenyzőként melyik nagydíjon indult először?
1969-ben érettségiztem, s arra emlékszem, hogy nem mentem el a szalagavatóra, mert versenyem volt. 1967-ben lehetett, amikor már rajthoz álltam a nagydíjon.
A részvételen kívül még mire emlékszik?
Akkoriban még úgy volt, hogy mi, versenyzők készítettük el a pályát is. Mindig ez volt a legnehezebb verseny számunkra, mert három napon keresztól húztuk a köteleket meg azt, ami kellett hozzá. Most már az öregek csinálnak mindent.
Ilyen körülmények között hogyan ment a versenyzés?
Nyertünk, mert akkoriban Szlovákiában kenuban nem volt sok ellenfél. Aztán csehszlovák viszonylatban Csehországban lettem második C2-ben az idősebb Tarr Gyurival.
Említette, hogy a Holt-Vágon kezdődött a nagydíj. Hogyan került mostani helyére?
Az a vízfelület akkoriban össze volt kötve a Vággal, nem messze van innen. Az 1965-ös árvíz után elkészült a töltés, és utána már nem lehetett kijárni a Vágra. Azután, 1979-ben a töltés mögött épült az első csónakház. A nagydíj először még a Holt-Vágról a kikötőbe került át, s onnan jutott csak mostani helyére, a Vág-Dunára.
Miért ne lenne jókedvük? Soós Tibor egykori klubelnök és első világbajnok védence, Szabó Attila, aki négyszer nyert K1-ben a nagydíjon (szlomasport-felvétel)
A komáromi menő kajak-kenusok rendre elindulnak a nagydíjon. Ez természetes velejárója a klubtagságnak – bár tudjuk, hogy a legjobbak már profi klubban készülnek – , vagy valami más is van emögött?
Jegyezzük a kiírások győzteseit, s valahol presztízskérdés a versenyzők között, hogy mindenki felkerüljön erre a listára (az időszerű névsor interjúnk után tekinthető meg – a szerző megj.). Nem kell a komáromiakat noszogatni. Ha a nemzetközi versenyek megengedik, akkor a legjobbjaink indulnak.
Mióta Komárom Nagydíja a verseny?
Az 1989-es rendszerváltás után még ment a hajógyárral, de aztán már nehéz volt más szponzorokat szerezni a névadó mellé, azt mondták, fizessen, aki nevét viseli a nagydíj. Mikor jöttek a hajógyár gazdasági gondjai, névváltásra kényszerültünk. És egy semleges nevet találtunk, így más támogatókat is eredményesen megszólíthattunk.
A kezdet kezdetén regionális regatta a volt a nagydíj. Hogyan lett ebből nemzetközi verseny? Miben rejlik a vonzereje?
Családias a hangulat. Nincs nagy tétverseny. Eljönnek a szülők is… A schengeni határok megnyitása is hozzásegített a mezőny nemzetközi tarkításához. A magyarországiak nagyon ide szoktak, de jönnek a csehek is. A 60. kiíráson 38 klub indított versenyzőt. Ennyi nem volt előtte soha. A környezet szintén magával ragadó. A hat és fél évtized már nem rövid időszak. Rengeteg sportoló nevelkedett a klubban, eljönnek a Nyugat-Európában dolgozók, a Kelet-Szlovákiában letelepültek is. Pénteken mindig találkozóval kezdünk, aztán két nap versenyzés következik.
Nem nagyon kell hívni az embereket?
Jönnek maguktól is. Egyre több országból. És az egykori komáromiak is megjelennek körülnézni, Szaporodik azoknak a száma, akik beülnek a négyes hajóba, és versenyeznek egyet a veteránok társaságában. Ez nekik nagy élmény!
J. Mészáros Károly
A hajótároló előtt mindig nagy a sürgés-forgás (szlomasport-felvétel)
(Komárom Nagydíja kajak-kenuban
(Győztesek évről évre)
1959
K1, férfiak: Ladislav Čepčiansky, nők: Milada Daštinská; C1: Tibor Polakovič
1960
Vladimír Špaček, Elena Kitlerová, Tibor Polakovič
1961
Juraj Talaš, Elena Sovová, Tibor Polakovič
1962
Milan Rosa, Oľga Šinková, Tibor Polakovič
1963
Pál István, Hana Domonkošová, Tibor Polakovič
1964
Ľubomír Kadnár, Hana Domonkošová, Tibor Polakovič
1965
Ľubomír Kadnár, Zora Lichnerová, František Dosudil
1966
Töltési Dénes, Adela Jakabová, Tibor Polakovič
1967
Ľubomír Kadnár, Zora Lichnerová, František Dosudil
1968
Miroslav Haviar, Viera Šabíková, Tibor Polakovič
1969
Miroslav Paťha, Adela Jakabová, Ján Zajac
1970
Ľubomír Kadnár, Viera Šabíková, Ján Zajac
1971
Miroslav Haviar, Fülöp Éva, Vojtech Halmo
1972
Jindřich Wybraniecz, Zora Lichnerová, Vojtech Halmo
1973
Dékány László, Viera Haviarová, Peter Biskupič
1974
Viktor Podlucký, Milada Lichnerová, Ladislav Válek
1975
Ľubor Štark, Milada Lichnerová, Vojtech Halmo
1976
Félix Masár, Zuzana Starovecká, Radomír Blažík
1977
Félix Masár, Zuzana Starovecká, Radomír Blažík
1978
Ľubor Štark, Táňa Pekarová, Peter Biskupič
1979
Félix Masár, Jana Polakovičová, Kovács József
1980
Nagy László, Bugár Margit, Milan Vašák
1981
Nagy László, Jana Polakovičová, Bogár Ferenc
1982
Marek Condenár, Jana Polakovičová, Milan Vašák
1983
Nagy László, Barbora Kadnárová, Pavol Rusnák
1984
Roman Buček, Iveta Fonódová, Kovács József
1985
Pavel Havelka, Jana Polakovičová, Peter Prochádzka
1986
Szabó Attila, Bugár Margit, Pavol Rusák
1987
Szabó Attila, Angela Konancsuk, nem indult senki
1988
Szabó Attila, Angela Konancsuk, Tomáš Záhora
1989
František Borbély, Angela Konancsuk, Juhász László
1990
Karel Hrudík, Angela Konancsuk, Orosz Csaba
1991
Botló Richárd, Michaela Salčáková, Orosz Csaba
1992
Karol Becker, Svetlana Kapišovská, Jiří Neander
1993
Róbert Erban, Erika Bukovszká, Orosz Csaba
1994
Róbert Erban, Eva Hochshornerová, Orosz Csaba
1995
Jozef Turza, Eva Hochshornerová, Peter Páleš
1996
Szabó Attila, Eva. Hochshornerová, Slavomír Kňazovický
1997
Róbert Erban, Eva Hochshornerová, Slavomír Kňazovický
1998
Riszdorfer Mihály, Eva Hochshornerová, Slavomír Kňazovický
1999
Juraj Bača, Mária Šimočková, Peter Páleš
2000
Riszdorfer Mihály, Eva Hochshornerová, Peter Páleš
2001
Riszdorfer Mihály, Šimona Mičušíková, Grassl Antal
2002
Vlček Erik, Andrea Kalafutová, Grassl Antal
2003
Riszdorfer Mihály, Martina Kohlová, Peter Páleš
2004
Andrej Wiebauer, Ivana Kmeťová, Grassl Antal
2005
Riszdorfer Mihály, Ivana Kmeťová, Grassl Antal
2006
Riszdorfer Mihály, Martina Kohlová, Marián Ostrčil
2007
Vlček Erik, Leidymar Hernandez, Grassl Antal
2008
Vlček Erik, Ivana Kmeťová, Daniel Biksadský
2009
Vlček Erik, Ivana Kmeťová, Grassl Antal
2010
Vlček Erik, Martina Kohlová, Grassl Antal
2011
ifj. Tarr György, Simona Šamková, Grassl Antal
2012
ifj. Tarr György, Dana Ivanovová, Daniel Biksadský
2013
Az árvíz miatt csak hosszú távú versenyek voltak
2014
Hegedűs Dániel, Nikola Zatlkajová, Drahomír Kardoš
2015
Denis Myšák, Nikola Zatlkajová, nem indult senki
2016
Botek Ádám, Nikola Zatlkajová, Pap Gábor
2017
Jakubík Gábor, Nikola Zatlkajová, Kara Mátyás
2018
Josef Dostál, Takács Tamara, Banai Tóth István
2019
Ľubomír Beňo, Jessica Zatlkajová, Fekete Dávid
2020
Marko Ujvári, Gamsjäger Lisa-Mária, Tomáš Janoštiak
2021
Marko Ujvári, Lívia Vrecková, nem indult senki
2022
Botek Ádám, Gamsjäger Lisa-Mária, Matúš Matejička
2023
Vlček Erik, holtversenyben: Mariana Petrušová és Bugár Réka, Szmandrai Benedek