Sajátos egyénisége volt a (cseh)szlovákiai vívásnak. Forgács Oszkár (1919–2003) Félben született, Pozsonyban vívott több évtizedig, majd 1962-ben Somorján újraindította kedvenc sportágát.
Vívókat nevelt Somorján
Hatvankét évet töltött a páston, jócskán túl volt már a nyolcvanon, amikor hátat fordított a pástnak. A vívás (cseh)szlovákiai nesztora évtizedeken át nevelte tanítványait a csallóközi városban. Versenyzők nemzedékei kerültek ki keze alól, s jó néhányan edzőként folytatták. Ők vitték, viszik tovább a somorjai pengeforgatás hagyományát.
Klubváltások mozaikkockákból
Pontos feljegyzések híján érdekes kaland utána járni annak, hogy az 1936-tól vívó Forgács Oszkár milyen klubszínekben lépett pástra. A nyomozás a kor viharos fordulatait is magában hordozza. A mester fiával, Forgách Krisztiánnal, a somorjai klub szinte örökös elnökével együtt vállalkoztunk a mozaikkockák összerakására. Ez sikerült:
A PTE színeiben
Az biztos, hogy Forgács Oszkár az első csehszlovák köztársaság idején a pozsonyi Zitóniában vívott, ez az időszak 1938-ig tartott. A Magyarországhoz történt területek visszacsatolása s a II. világháború idején Pozsonyban (a szlovák államhoz tartozott) élt a család. Édesapja, Forgách Mihály a PTE (Pozsonyi/Polgári Torna Egylet) elnöke volt, Oszkár pedig vívott és vívásra is oktatott. Ez kiderül egy interjúból, melyet 1942-ben adott. Megemlíti benne, hogy hároméves hallgatás után indult újra a pozsonyi magyar vívók tevékenysége, s miután a Szlovákiai Magyar Vívó Egyletet nem jegyezték be, a magyarok a PTE vívószakosztályában tömörültek. Ott Forgács Oszkár (akkor még ch-val írta a nevét) feladata a fiatalok oktatása volt.
Az első tőrbajnok
Más újságcikk szerint 1944-ben Forgács Oszkár megnyerte a szlovák szövetség első egyéni tőrbajnokságát. A korabeli sajtóból az derül ki, hogy ezt a sikerét az OAP (katonák sportosztaga) színeiben érte el, más források szerint a SK Zitóniában (a szlovák állam idején az országos szövetség keretében létező négy vívóklub egyike).
Somorjáról Pozsonyba
A II. világháború után Forgács Oszkár neve több éven át a SNB versenyzőjeként tűnt fel. Ez volt az első klub, amely a világégés után megkezdte tevékenységét a mai Szlovákia területén. Neves versenyzőnk, edzőnk az ötvenes években háromszor volt érmes a csehszlovák kardbajnokságon egyéniben: 1954-ben második, 1955-ben és 1956-ban pedig harmadik volt, és megint a pozsonyi SNB versenyzőjeként (igaz, a csehszlovák szövetség nyilvántartásában neve mellett somorjai klubot jegyeznek, de ismert, hogy akkor még nem volt klub a csallóközi városban. Forgács Oszkár ugyan ott lakott, de Pozsonyba járt vívni). 1958-ban hagyta abba a vívást, de 1945 után a család Somorjára kényszerült költözni, a vívásba beleszeretett fiú pedig naponta onnan járt Pozsonyba edzésre. Ebből az időszakból az is kiderült, hogy Forgács Oszkár 1949-ig a pozsonyi ŠK-ban is edzősködött.
Újrakezdés 1962-ben
További fejezet életében a somorjai újrakezdés és a folytatás évei. 1962-től a TJ Družstevníkban tömörültek a vívók, később, 1969-ben megalakult a három szakosztályos TJ Slávia Šamorín, ide tartoztak a pengeforgatók is, egészen 1989-ig, amikor önállósult a klub, és azóta Somorjai Vívóklubként tevékenykedik. Forgács Oszkár pedig élete végéig (2003) tagja volt, bár 2001 áprilisa után már nem fordult meg a vívóteremben.
J. Mészáros Károly