Nyomába eredtünk annak, hogyan került Forgács Oszkár (1919–2003) az 1938-as pöstyéni vívó-világbajnokság mezőnyébe. Nem volt sima nevezés, némi rejtélyes előzményekkel társítva történt.
Április elején tartották az itthoni főpróbát a május közepére tervezett 1938-as vb-re. Szlovákia csapatbajnokságáról volt szó, amit szintén Pöstyén rendezett. A tőr- és kardverseny lezajlott, de a párbajtőré az elektromos jelzőrendszer meghibásodása miatt félbeszakadt. A csehszlovák párbajtőrbajnokságon Pozsonyban akarták folytatni, de a korabeli sajtó nem számolt be a lefolyásáról. Az 1938-as szlovák egyéni vívóbajnokság is elmaradt, okát szintén nem közölte az akkori média.
Még az év elején megtörtént a csehszlovák nevezés a világbajnokságra. Szlovákiából Magyar I. (ŠK Jungmann) és Breuner L. (Zitonia) kapott meghívást. Ám ez a nevezés nem volt végleges, amit a később eszközölt változás is igazolt. Mégpedig a csehszlovák bajnokság után. Annak első felvonása párbajtőrben Pozsonyban zajlott, a folytatás – tőrben és kardban – pedig Prágában. A prágai kardvívást a vb-re nevezett Magyar I. nyerte, a végső nevezésben azonban változás állt be: Breuner L. helyett zitóniás klubtársa, Forgács Oszkár került a csapatba. Hogy miért, arról nem maradtak nyomok a sajtóban, csak feltételezik, hogy Forgács, aki akkor még Pozsonyban élt, azért kapott vb-meghívót, mert jól szerepelt a csehszlovák párbajtőrbajnokságon, ahol a szlovákiai vívók közül a legjobbnak bizonyult. De ennél többet nem tudni ama félbeszakadt bajnokság folytatásáról, lefolyásáról sem.

Forgács Oszkár a páston

Adalék
1955-ben a Csehszlovákiai Sport, a II. világháború utáni három sportlapunkból az első, így méltatta Forgács Oszkár 1945 előtti teljesítményét: „1938-ban, 18 éves korában már a köztársaság bajnokságán is szép eredményt ért el, melynek alapján azután a csehszlovák válogatottban is helyet kapott, hogy képviselje országunk színeit a Pöstyénben megrendezett világbajnokságon. És az akkor 18 éves ifjú becsülettel megállta a helyét. Az időszerű világbajnok, a francia Schmetz legyőzésével egyszerre az élvonalba került, ahol azután meg is maradt. A háborús viszonyok között a bratislavai vívás hanyatlásnak indult. 1943-ban Lőcsén rendezték meg Szlovákia bajnokságát, amit simán megnyert, majd 1944-ben kardban és tőrben is első lett.”

(Forrás: Telesná výchova & šport, 33(1), 2023, s benne Peter Bučka: Šerm na Slovensku do roku 1945 című írása, Csehszlovákiai Sport, szlomasport-archívum)

Ki volt Forgács Oszkár?
Tizenhét évesen lett a vívás megszállottja, és betöltötte már a nyolcvanegyet, amikor végleg hátat fordított a somorjai vívóteremnek. A féli születésű Forgács Oszkár (1919–2003) életéből hatvankét évet töltött a pástok világában. Először versenyzőként, majd hosszú évtizedekig edzőként. Közben 1973 júniusától 1974 júniusáig a szlovák vívószövetség elnöke, 1973 szeptemberétől 1974 végéig a csehszlovák vívószövetség első és ifjúságért felelős alelnöke volt. Újraélesztette a vívást Somorján, s annyi utódot nevelt, hogy bőven lettek edzőtársak is belőlük, akik máig éltetik a sportágat a csallóközi városban.