A csallóközi faluban a foci dominál, ami nem azt is jelenti, hogy más sportágak nem léteznek. Mert Bakán él(t) a turisztika, az aerobik, a karate, az asztalitenisz,... És birkózásban is vannak jeles képviselői. „Mindegyik egy-egy láncszeme a bakai társadalmi életnek, amely demonstrálja a település kulturáltságát” – olvasható Plavy Dezső és Sárkány Imre Hetvenéves a bakai labdarúgás című fociorientáltságú könyvben. Nem a krónika, hanem a hétköznapok, versenyzői évek, tapasztalatok hozták össze a következő portrét. Forrása a Paraméter, a Vasárnap és a www.szlomasport.sk.
Somorjai elsőség 2018-ban
Aránylag rövid út vezetett mostani sportága felé: 2015-ben elkezdett futni, egy évvel később már a triatlon kerítette hatalmába. Krascsenits Dávid Dunaszerdahelyre került bakai vasember. Úszik, kerékpározik, fut mindegyik versenyén. Kilométerek sokasága, edzés, gyakorlás, tesztelés, majd maga az emberpróbáló verseny.
2018-ban jött az első olyan triatlonja, amire a kívülállók is felkapták a fejüket, ráadásul idehaza, Somorján történt. A világbajnokság egy kísérőrendezvényén több mint százan indultak, és Krascsenits Dávid az olimpiai távon (1,5 km úszás, 40 km kerékpározás, 10 km futás) mindenki elől elhalászta az elsőséget, ebből adódóan korosztályában is ő volt a legjobb.
„Első triatlonom, amit én nyertem meg a mezőnyben, és ez nagy fíling, viszont nincs szó arról, hogy most felrakhatom a lábam, és pihenhetek, hisz ez a júniusi négy hétvégés versenysorozatom első hétvégéje volt” – nyilatkozta utána a Paraméternek.
Két verseny és a bizonytalanság
Utóbbi három évéről honlapunknak összegzett. 2020 a koronavírus miatt őt is a bizonytalanságba sodorta. A felkészülés mellett nem talált biztos pontra, mert mindvégig úgy nézett ki, nem lesznek versenyek, és nem is voltak. Hangsúlyváltás állt be sportolásában, a sietni bárhova helyett más jött, mélypont is jelentkezett, de pár hónapon belül sikerült áthidalnia. „2021-ben már kedvezőbb helyzetbe kerültem – folytatta. – Nem volt ideális, de konkrét terveim születhettek, csak az újabb vírushullám oda vezetett, hogy elmaradt számos kiszemelt verseny. Kétszer azonban sikerült rajthoz állnom. Először rövid távon Ausztriában. Oda azért mentem, mert korábban, mikor ott versenyeztem, megtetszettek a körülmények. Tehát érzelmi kötődés is volt a dologban. Hosszú kihagyás után indultam, és inkább a felkészülés jegyében. Nem voltam dobogós, de ha jól emlékszem, az első tíz belefértem. Júliusban Tatán álltam rajthoz, ötödikként futottam a célba. Aztán már több versenyem nem volt, hiába szemeltem ki magamnak, rendre elmaradtak. Csak az edzés ment tovább. 2022-ben még nem foglalkoztam a versenynaptárral, hullámzó fél év van mögöttem, közben apa lettem. Készülök ahogyan tudok, s bár már betöltöttem a harmincnégy évet valamilyen szinte még szeretnék visszatérni a triatlonversenyek világába, s az is foglalkoztat, hogy kedvenc sportágamat valamiképpen népszerűsítsem a Csallóközben, miközben minél több gyereket vezessek be az úszás, kerékpározás és futás világába.”
Útja a triatlon felé
„Húszéves koromig fociztam Bakán, csallóközi szinten, de ez nem motivált. Akkor még suliba jártam. Utána évekig testépítéssel foglalkoztam, súlyzós edzéseket végeztem, kicsit el is lustultam, majd elkezdtem futni. Az megtetszett. De fél év múlva már az se tetszett; aztán egyszer csak úgy éreztem, hogy hiányzik, s elhatároztam, hogy lefutok egy maratont. 2015 tavaszán kezdtem futni azzal a céllal, hogy elindulok az októberi budapesti maratonon. Közben belefutottam a triatlonba, konkrétan az ironmanbe, tehát a hosszabb távúba. Még a videók is visszaadják, hogy mennyire erős ez a verseny: 3,8 km úszás, 180 km kerékpáron, végül egy maraton, amely 42,195 km-es futás. A fél ironman, amelyet most csinálok, ennek a fele” – mesélt a jelenlegi sportágához vezető útról 2018-ban a Vasárnapnak, s abban azt is elárulta, miért választotta az egyik legnehezebb sportágat csaknem harminc évesen. – Nem is tudom. Az vitt felé, hogy a háromból az egyiket már csináltam, bár a dologhoz hozzátartozik, hogy a vízzel való kapcsolatom annak ellenére, hogy a Rák jegyében születtem, nem volt valami szoros, de mostanra teljesen megváltozott. S mivel úgy döntöttem, hogy errefelé sodródom, fejben is változtatni kellett. Az úszás technikai sport, a három közül a legnehezebb, a hatékonyság azon múlik, hogy a vízben mennyi erőt spórol az ember, hogy maradjon a kerékpárra és a futásra.”
Ami a versenyszámokat illeti, főleg az úszásban kell a legtöbbet javulnia, a futás és a kerékpár repertoárjában már azonos szintre került, és jobban megy neki.
Krascsenits Dávid a Volkswagen Group Services-nél dolgozik. Tehát munka mellett versenyez, s közben váltogatja az edzésadagokat. Ott fut, ahol éppen tartózkodik. Nincs szüksége autóra, elég a két lába vagy a két kerék. Bicaját néha elviszi Pozsonyba, s azon megy haza. Térde tele sebhelyekkel. „Olyan, mintha most lennék gyerek” – jegyzi meg.
Pedig már érett felnőtt. A triatlonversenyzők között is.