A csallóközi futball-legendákból ezúttal ifj. Kalmár Lászlót (szül. 1956) ragadtuk ki. Tehetséges középpályás volt, aki a pozsonyi Interben kezdett játszani, pedig szülőfalujában, Diósförgepatonyban a pályán nőtt fel, édesapja ugyanis tizenöt évig az ottani gondnok volt. Mégis fiatalon elvitte a fővárosba, ahol korosztályos csehszlovák válogatottat neveltek fiából. És a sárga-feketék élvonalbeli csapatában is szóhoz jutott.
Utána következtek a csehországi évek, kereken tíz. Katonai szolgálat és játék Tachovban, majd egyenesen a híres prágai Spartába vitt az útja, onnan a második vonalban szereplő Bohumínba, hogy rátaláljon a Baník Ostrava. Két évadot futballozott a híres bányászcsapatban. Akkor érkezett vissza a Csallóközbe, amikor a DAC eredményesen küzdött a második vonalban, és ifj. Kalmár László tíz góljának is köszönve először jutott fel a csehszlovák élvonalba. Egy évadot még ott is játszott, s végül négy klubban összesen 75 élvonalbeli találkozóval zárta pályafutását a csehszlovák első osztályban, s közben hússzor volt eredményes.
Később edzőként tevékenykedett, a DAC-ban három vezetőedzőnek (Vladimír Hrivnák, Dušan Radolský, Ladislav Škorpil) volt a segítője, az utánpótlásban is tevékenykedett, majd dolgozott Bősön és több csallóközi alakulatnál, elég sokat Bakán is. S közben a DAC-éra után visszatalált szülőfalujába, ahol játékosedző és klubtitkár is volt. Később visszavonult, megromlott az egészségi állapota, több műtéten esett át. (Rokkant)nyugdíjasként él Dunaszerdahelyen. Továbbra is szíve csücske a DAC, szimpatizál a klubbal, ahol játékosként és edzőként is letette a névjegyét.