Bari Jenő 2019 nyarától ismét a füleki labdarúgócsapatot irányítja, ezúttal a közép-szlovákiai III. ligában. Volt már vezetőedző szülővárosában, ahol mindenki csak Romáriónak ismeri a roma mestert. 2005-ben játékosedzőként érkezett a fülekiekhez, akik akkor az V. ligában játszottak. „Nagyon gyenge volt a keret. Jelképes összegért sikerült visszahívnom azokat a játékosokat, akik más klubokban futballoztak. Visszatért Mihály Sanyi, Telek Kornél, Nagy Attila, Végh Zoli, a rimaszombati ifiből Rácz Laci érkezett, Selcéről meg Jano Bahleda, és én is pályára léptem – elevenítette fel a nagy feltörés első lépéseit az akkori játékosedző a Novohradské novinyban. – Az volt a szándékunk, hogy felemeljük a füleki futballt, és megteljen nézővel a lelátó. A város elöljárói is betartották azt, amit ígértek. A fiúk elkezdtek gürizni, meghallgatták a tanácsaimat, minden ment, mint a kés a vajban. Rögtön az első évben feljutottunk a IV. ligába, a következőben pedig a III. ligába. Gyönyörű volt! Főleg az utolsó feljutás a magasabb osztályba. Elkezdtek ezren járni a meccseinkre. A felemelkedés után azonban jött a zuhanás. Fullasztó légkör lett úrrá a klubban. Úgy tűnt, a fiúk nem értékelik, hogy a III. ligában játszhatnak. Hárman elmentek Magyarországra futballozni. Végül öt tapasztalt játékosunktól váltunk meg. A klubvezetést is az érdektelenség kerítette hatalmába. Szinte nem is jöttek az öltözőbe a játékosokhoz. Amikor az V. ligában voltunk, maximum kétszer láttam őket az idény alatt. Szétesőben volt a játékoskeret. Előhúztam az ifiket, és aránylag fiatal csapatot állítottam össze. Az őszt még úgy ahogy lejátszottuk, de tavasszal már rosszabb volt. Jöttek a vereségek. Ennek ellenére az gondolom, hogy már az siker volt, hogy bennmaradtunk a III. ligában, amelyben végül a tizenegyedikek lettünk. Ha egy picit több fociszerencsénk lett volna, akár két hellyel magasabban végezhetünk. Nem tudtam, mi történik. Nem én döntöttem úgy, hogy befejezem az FTC edzőjeként. De már 2008 januárjától éreztem, hogy feszültség van a klubban, s úgy tűnt, mintha bizonyos dolgokat készakarva csinálnának. A fiúknak is megmondtam, hogy nyáron valószínűleg elköszönünk egymástól. Igazam lett. Bánt, hogy a vezetők közül senki nem jött személyesen megmondani, hogy edzőcsere történt. Amikor megtudtam, már biztos volt, hogy megmenekülünk. Sokáig nem tudtam efölött napirendre térni. Nincs szükségem dicsekedni, de úgy vélem, jó munkát végeztem, és magasabb szintre vittem a füleki futballt. Gyönyörű éveket éltem át az FTC-ben. Kiváló társaságban játékosok és barátok voltunk, akik tisztelték egymást. Előtte legfeljebb százan jártak focira. Emlékszem, amikor a zárómeccsen játszottunk a Ružiná ellen, 1200 néző volt a stadionban. Még az I. ligás csapatok is gyakran irigyelték szurkolóinkat. Szép idők voltak, de számomra szomorúan végződtek. Nem baj. Az élet megy tovább, és naponta hozza az újdonságokat, érdekességeket.”
2019 nyara is hozta, Bari Jenő visszatalált a füleki kispadra.
