Ötször volt az év női kézilabdázója Szlovákiában, az utóbbi két évtized egyik kulcsfigurája időszerű klubjában és a válogatottban. Tóth Erzsébet Csallóközaranyosról indult. Anyaegyesületét már tizenéves fejjel elhagyta, s hosszú pályafutásának legújabb állomása a nyolcszoros BL-győztes és harminckilencszeres osztrák bajnok, a Hypo Niederösterreich lett volna.... Szülőfalujából először Eperjesre röppent ki, ott nem sokat játszott, és átkerült Nagymihályba, ahol leghosszabb és legszebb kézilabdázói éveit töltötte. Volt ebben számos bajnoki és kupasiker, nemzetközi mérkőzés, sőt játékossztrájk és egy rövid debreceni kiruccanás is. Keletről Vágsellyére (Slovan Duslo) vezetett Böbe útja, ezután a Bánovce nad Bebrevou mezét hízta magára. Következtek a csehországi állomások: két év Porubán és ugyanannyi Zlínben. Innen vitt volna az útja a híres Hypóba... Több a kiváló átlövőről a Sztorik, történetek, esetek rovatban.