Nagy Kornélia szinte összenőtt a somorjai kosárlabdával. Gimnazistaként kezdett játszani, és máig a klubban dolgozik, három korosztály csapatainak edzésein segédkezik. Őt is Diósi Albert vezette be a kosarak világába. Mikor fennállásnak 60. évfordulóját ünnepelte e labdajáték a csallóközi mezővárosban, szintén az emlékplakettet kiérdemeltek között köszöntötték. Utána válaszolt kérdéseimre.
Mit tett le az asztalra a somorjai kosárlabdában?
Hetvenkettőben, másodikos gimnazistaként kezdtem. Akkor jött Diósi Albert hozzánk tanítani, és ő vezetett bele ebbe a sportágba. Addig atletizáltam, minden sporttevékenységbe bekapcsolódtam. Először kajakoztam, de Diósi tanár úr bevett a kosárlabdacsapatba. Szinte az egész életemben végigkísér ez a labdajáték, még napjainkban is benne vagyok.
Mennyi ideig kosarazott?
Hetvenkettőben kezdtem, hetvennyolcig játszottam, férjhez mentem, megszültem két lányt, s utána megint folytattam a palánkok alatt. Szinte folyton jelen vagyok.
Jelenleg milyen szerepet tölt be a klubban?
Az U12-es, az U13 és az15-ös korosztályos csapatoknál besegítek az edzésmunkába.
Akkor van mit tennie…
Kitartásom talán azért is észrevehető, mert valamikor a férjem is Somorján kezdett és kosarazott is. Úgy is mondhatnám, hogy a családban van ez a labdajáték. Lányom, Nagy Klára is játszott az élvonalban.
Hatvan éves a somorjai klub. Mit juttat ez a kerek évforduló az eszébe?
Remélem, hogy még jó tíz évig munkámmal segíthetem tevékenységét.
Mit jelent Nagy Kornéliának a kosárlabda?
Az életemet. Akármilyen mérkőzés van, mindenhol megnézem, a tévében is.
Mivel foglalkozik?
Nyugdíjas vagyok. Korábban az adóhivatalban dolgoztam.
J. Mészáros Károly