Ünnepel a tardoskeddi labdarúgás. A Vágsellye és Érsekújvár között fekvő nagyközségben arról emlékeznek meg, hogy a múlt század húszas éveiben hozzájuk is eljutott a világot behálózó labdajáték, a futball. 1921-ben megalakult a sportegyesület, 1923-tól pedig arra törekedtek, hogy rendszeressé váljanak a mérkőzések. Az innen napjainkig eltelt időszakra emlékeznek péntektől vasárnapig (A teljes műsor itt nézhető meg).
Honlapunk profiljának megfelelően az elmúlt évtizedekből merített néhány mozzanatot, kitérve a legnagyobb egyéniségekre.

Száz év, tíz mondatban

1.
Tardoskedd sportéletét az első világháború utáni években az akkori zsidó közösség tagjai kezdték szervezni: Spevák Singer Árpád, Petrín Schrank Tibor és mások.

2.
1922. május 1-én volt az első mérkőzés a községben, mégpedig az Akomány réten, messze a falu mögött, s 200 néző előtt a tardoskeddi alakulat 1:1.re végzett az érsekújvári ifjúsági csapattal.

3.
A II. világháború után 1948-tól Sokol néven folytatta az egyesület, s ugyanebben az évben megkezdődött a sportközpont építése az egykori nagybirtokos, Juhász Pál kertjében, 1954-ben adták át.

4.
A múlt század hatvanas és hetvenes éveiben volt az egyik legsikeresebb időszak a klub történetében, amikor is a helyi földműves-szövetkezet vette át a sport támogatását, s ennek megfelelően Družstevník néven működött.

5.
A nyolcvanas évek elején válságba került a helyi sportélet, amihez a sportpálya átépítése is hozzájárult, de mire 1984-re elkészült, újabb feltörés következett, a felnőttcsapat meg megnyerte a járási bajnokságot, miután előtte kétszer is kiesett a magasabb osztályból.

6.
Az 1980-as évek derekán nyilvántartott több mint 400 fős tagság fokozatosan leépült, az 1993-as évzárón és tisztújító közgyűlésen alig néhány tucat végsőkig kitartó sportbarát vett részt.

7.
1993-ban az említett közgyűlésen vette fel a sportszervezet a Tardoskeddi Sport Club (TSC) nevet.

8.
Az újabb fellendülést az ezredforduló évei hozták, amikor bajnokságot nyert a csapat, és olyan szurkolói törzsgárda alakult ki, melynek tagjai a hazai és idegenbeli mérkőzéseken is buzdították kedvenceiket.

9.
2006-tól a tardoskeddi sporttelep a község egyik futballkiválósága, Szikora György nevét viseli

10.
A 2022/2023-as bajnoki évadban a tardoskeddi A csapat megnyerte a nyugat-szlovákiai VI. liga keleti csoportját, és feljutott az V. ligába (ötödik vonal Szlovákiában)

Négyen az országos kirakatban

Négy olyan labdarúgó indult Tardoskeddről, akik az országos, vagy az európai és világmagaslatokon is felbukkantak. Röviden bemutatjuk őket.

1.
Gyurek István (1941–2021)
A múlt század hatvanas éveiben tűnt fel a csehszlovák élvonalban, ahol 121 mérkőzésen játszott, 16 gól adott. Tagja volt a csehszlovák bajnokságban ezüstérmes Slovan Nitra csapatának (1961/62). Élvonalbeli klubjai: Slovan Nitra (1959–1963), Lokomotíva Košice (1965–71). Kétszer játszott (1965) a juniorválogatottban és a Nitrával a Közép-európai Kupa döntőjében: FC Bologna 2:2, 0:3.

2.
Móder József (szül. 1947)
Tizenhétszer öltötte magára a válogatott mezét, három gólt rúgott, tagja volt az 1976-ban Európa-bajnok csehszlovák válogatottal. Kétszeres csehszlovák (Lokomotíva: 1977, 1979) és egyszeres osztrák kupagyőztes. 318 meccset játszott a csehszlovák ligában, 75 gólt szerzett (más forrás szerint: 328 meccs, 78 gól). Az élvonalban 360 találkozón szerepelt, 80 gólt adott. Élete mérkőzéseit játszotta 1976-ban, amikor a Szovjetunió elleni Eb-negyeddöntőben (2:0, 2:2) három gólt rúgott, és a legnagyobb érdeme volt abban, hogy Csehszlovákia kijutott az Eb négyes döntőjébe. A tizenegyesek könyörtelen végrehajtója volt, egyszer Grazban szögletből rúgott gólt, később edzőként tevékenykedett. Kassán él.

3.
Móder László (1945–2006)
KEK-győztes volt a pozsonyi Slovannal (1969, Bázel) – a döntőben 3:2-re nyertek az FC Barcelona ellen. Bajnok is volt a Slovannal (1970). A csehszlovák élvonalban 149 meccset játszott, 27 gólt szerzett. Klubjai: Tvrdošovce (–1967), Slovan Bratislava (1967–pályafutása végéig). Utána visszatért Érsekújvárba, ahol végleg letelepedett családjával. Amíg egészségi állapota megengedte, a környező falvakban edzősködött. Utánozhatatlan cseleit ma is emlegetik. Pontosan hatvanegyedik születésnapján, súlyos betegségben hunyt el.

4.
Szikora György (1947–2005)
A (cseh)szlovákiai futball egyik legnagyobb tehetsége, majd tűzoltói képességekkel megáldott edzője. Még Brazíliát is meghódította, az ottani média nevezte el őt a futball szentélyében, a Maracanában mutatott teljesítménye alapján Fehér Pelének. Szülőfalujában, Tardoskedden kezdett futballozni, innen a komáromi Duklába, a pozsonyi Inter Slovnaftba (1964–1977) vitt az útja. Már 17 évesen játszott a fővárosi csapatban, mindig 8-as számmal, Később a ČH Bratislava, a Vagonka Poprad, a Slovan Wien és a DAC voltak pályafutása állomásai. Összesen 188 élvonalbeli mérkőzés 58 gólt szerzett (más forrás szerint 200 meccs, 64 gól). Huszonegyszer játszott a csehszlovák válogatottban (először a Szovjetunió ellen, utoljára 1974-ben 24 évesen). 2 gólt szerzett. Első osztályú fociedző volt, képesítését 1979–82 között szerezte, 74 meccsen ült csapata kispadján a legmagasabb osztályú szlovák bajnokságban, klubjai: DAC (5x volt ott, szívügyének tartotta, 152 meccsen irányította a dunaszerdahelyi csapatot), Rimavská Sobota (3x volt a gömöri alakulatnál), Lokomotíva Košice, Nitra, Duslo Šaľa (3x), további állomások: Bardejov, Rapid Bratislava, Artmedia Petržalka.

(Forrás: Bara Mihály: A tardoskeddi sport 70 éve, Bara Mihály: A Tardoskeddi Sport Club 90 éve, szlomasport-archívum)