A mai Szlovákia területének legrégebbi sportegyesülete a Pozsonyi Torna Egylet (PTE). 1880-ban alakult, eredeti neve Pozsonyi Sport Club, s első éveiben a tornára szakosodott – olvasható a sportmúltra is odafigyelő neves irodalmárunk, Turczel Lajos: Magyar sportélet Csehszlovákiában 1918–38 című könyvében. 2020-ban 140 éves a klub. A www.szlomasport.sk jubileumi összeállítása.
1898-tól futballszakosztály
1885-től a PTE már dísztornákat rendezett, s egyik ilyen rendezvényén, 1899-ben 300 tornász lépett fel, köztük nők is. Egyik legjobb tornásza Hornyák Odiko gimnáziumi tornatanár volt, aki 1918 után is részt vett az utánpótlás nevelésében. Ebben az időszakban a PTE az élenjáró egyesületek közé tartozott, s kiemelkedő sikereket ért el az asztaliteniszben, a tornában, az úszásban és a birkózásban. Az 1898-ban létrejött futballszakosztály is nagyon aktív volt, futballcsapata gyakran játszott nagy külföldi csapatokkal is, így például 1913-ban az angol Sunderlandal. Egyik játékosa, Nirnsee Gyula az országos válogatottban is többször szerepelt. Atlétikai, úszó-, tekéző- és teniszszakosztálya is sikeresen működött, atlétái közé tartozott az olimpikon Kóczán Mór.
A PTE vezetőségének tablóképe 1940-ben
Pozsonyiból polgári
1918 után a klub neve – a kezdőbetűk változása nélkül – Polgári Torna Egylet lett. Moravek István, a klub utolsó mohikánjaként halt meg 2001-ben. Egy interjúban rávilágított az akkori viszonyokra, és a névváltoztatásra is kitért: „A PTE magyar klub volt, de mások is jártak közénk. Harminckilenctől már nem lehetett. A németek csak német egyesületben tevékenykedhettek. Hogy miért lett a nevünkben a pozsonyiból polgári? Mert az I. világháború után nem volt szabad a Pozsony szót használni. És a klubszínek is megváltoztak: a piros-fehér a város színe volt, ezért a hatóságok betiltották. Megváltoztattuk kék-sárgára. Az meg Pozsony megye színe volt, de erre senki nem gondolt. Túljártunk az eszükön. Negyvenöt után még tettünk egy utolsó kísérletet a PTE újraindítására, próbáltuk megmenteni, de nem lehetett. Annyira szétzüllött minden, hogy nem ment. Idővel visszaszivárogtak az emberek, de a zöme kinn maradt. Negyvenöt után a magyar egyesületeket sorra beszüntették.”
Polgári erények
Moravek István édesapja, Moravek Gyula, Pozsony nyugalmazott polgármester-helyettese, a PTE elnöke volt 1930-ban, az ő nevéhez fűződik a PTE I. világháború utáni reneszánsza. Idézet az egylet 50. évfordulójára összehívott díszközgyűlésen elhangzott ünnepi beszédéből:
„Amidőn 1880 szeptember havában városunknak 12 polgára megalakította egyletünket, még félig-meddig játékszerűnek tartott működésükbe is belevitték azokat a polgári erényeket, amelyeket rendes polgári foglalkozásuk során gyakoroltak, amelyek akkor még általánosak voltak és amelyeket összefoglaló elnevezéssel úgy jellemezhetünk, hogy céltudatos, kitartó és feltétlenül becsületes polgári munka... Erkölcsi értelemben tehát akkor is és ma is a PTE a polgári erények letéteményese a sportban. Ez az erkölcsi alapja és egyben tradíciója is az egyletnek.”
A PTE jubileumi plakettjének alsó része
Terebélyes, sokágú fa
A PTE alapításának 50. évfordulójára összeült közgyűlésen Mayer Imre tanár történelmi visszapillantás tett az eltelt fél évszázadra. Elmondta, hogy a PTE terebélyes sokágú fája a tornászat törzséből nőtt ki. Alapítására az első kezdeményezés 1880. szeptember 30-án történt. E napon gyűlt össze az alapító előértekezletre egy 12 tagú lelkes kis társaság...
Egy hónap múlva már alakuló közgyűlést tartottak, amelyen megválasztották az első tisztikart Mosóczy István elnökkel az élen. „Ez a kicsiny kezdet volt az, amelyből a PTE sportélete és annak után egész városunk sportélete kifejlődött” – magyarázta.
Az egyesület első éveiről szóló titkári jelentések tele vannak panasszal a közönség érdeklődésének teljes hiánya miatt; nem győzik eleget ostorozni a polgárság közönyét a tornászat ügye iránt. A mostoha viszonyok dacára a kis egyesület buzgón folytatta munkásságát.
A fejlődés új fázisát jelentette az 1989-as esztendő, amelyben a PTE mint az első vidéki egyesületek között, bevezeti és működési körébe vonja a futballjátékot. „Ettől kezdve mind nagyobb teret hódítanak az egyesület életében a szabadtéri sportok és játékok, és ezzel együtt szükségessé válik sporttelep létesítése és sportház építése. A sporttelep 1900-ban, a sportház pedig 1901-ben készen állt. Ez időtől az érdeklődés a PTE iránt egyre nő. Azonban az érdeklődés iránya inkább eltolódik a futball felé, és a tornázás mint kevésbé mutatós és izgatós látványosság kissé háttérbe szorul” – állapította meg Mayer Imre.
A futballtól az úszásig
Lassanként a futball olyan nagy jelentőséget nyer az egyesületben, hogy külön szakosztállyá alakul, külön intézőbizottsággal és külön pénzkezeléssel. Már 1901-ben 30 mérkőzést játszott a PTE csapata, és ez a szám az évek folyamán folyton emelkedett. „E játékok érdekességét nagyban emelte az, hogy nagyobb részük külföldi csapatok ellen játszottunk, tehát nemzetközi volt” – részletezte a szónok.
A többi szabadtéri sportok közül elsősorban a tenisz volt az, amely örvendetes módon fejlődött. A sporttelep alapítása óta egyik legnevezetesebb ága az egyesület működésének az atlétika volt. A sok ismert atléta nevei közül megemlítette Nirnsee, Lunzer, Facinek, Pogány, az I. világháborút követő évekből pedig Fehér, Füle, Kóczán, Ludtig, Mészáros és Szakáll nevét. A futballon kívül más szabadtéri játékok meghonosításával is kísérletezett a PTE. Bevezette és egy ideig űzte a füleslabda-játékot. Azután a gyephokit és a baseballjátékot is először a tornaegyesület pályáján játszották. 1914 áprilisában a sporttelepen tekepálya is készült, és különösen az idősebb tagtársak vettek szívesen részt ebben a sportszerű szórakozásban. Megalakult az egyesületben a vívók és birkózók szakosztálya, 1923 óta bokszoló-szakosztály is volt, 1925 óta pedig az asztalitenisz is megjelent. Az egyesület legagilisabb és legszebb eredményekkel működő szakosztálya az úszószakosztály volt, amely 1919-ben alakult. „Példájával fellendítette városunkban az úszósportot, és eredményes munkásságával sok dicsőséget szerzett az egyesületnek” – hangsúlyozta Mayer Imre.
Gyarapodás a taglétszámban
Nevezetes mozzanat volt az egyesület történetében, hogy 1927-ben az egyik helybeli testvér-sportegyesület – a PAC – tagjainak nagy részével beolvadt a PTE-be, ami által az egyesület különösen taglétszámban gyarapodott. A PTE kezdettől fogva számottevő tényezőként szerepelt Pozsony társaséletében. Az egyesület jelentőségét mutatja tagjainak létszáma is. „A taglétszám az I. világháború előtt már 230-ra emelkedett; a háborús években lecsökkent 150 alá, de azután egyszerre emelkedett fel 600-on felülre, és ez a taglétszám csekély ingadozásokkal máig (1930-ig – a szerkesztő megj.) állandósult. Az egyletnek össztaglétszáma a lefolyt évben: 703; ezek közül aktív sportoló: 440” – áll a visszapillantásban.
Mi maradt a PTE-ből?
Moravek István szerint a II. világháború után már nem sikerült talpra állítani a PTE-t, de ha 2020-ban valaki rákattint a Wikipédia internetes enciklopédiára, megtudja belőle a Pozsony-Ligetfalun (Petržalka) 1945 után is viszik tovább a PTE örökségét, sőt pontatlanul azt írják, hogy a PTE 1898-ban alakult, ami csak a futballszakosztályra vonatkozik, maga az egyesület korábbi születésű. A II. világháború utáni fénykorát 1981-től tizenhat évadon át előbb a csehszlovák (1981/82, 1984/85), majd a szlovák élvonalban (1996/97–2009/10) jegyezte. Legnagyobb klubsikerét Artmedia néven érte el, amikor 2005/2006-ban továbbjutott a Bajnokok Ligája egyik csoportjából, és 2006-ban az UEFA Kupa legjobb 32 csapata között fejezte be európai kupaszereplését. Később Ivan Kmotrík tulajdonos főszponzor kilépett a klubból, és átvándorolt a riválishoz, a Slovanba. 2017-ben az FC Petržalka akadémia néven indult újra a ligeti klub, amelynek felnőtt csapata 2020-ban a szlovák II. ligában szerepel. És minden internetes bejegyzés szerint ez a klub a PTE jelenlegi utódja, felvállalja eddigi múltját.
Nevek futószalagon
Összesen 17 neve volt a ligeti klubnak, a Wikipédia szerint PTE-ként 1939-ig létezett. Az internetes enciklopédia szerint a névsor:
1898–1939: Pozsonyi Torna Egylet (PTE)+
1939–1945: Engerau Pressburg
1945–1948: ŠK Petržalka
1949–1953: Kovosmalt Petržalka
1953–1963: Spartak Kovosmalt Bratislava
1963–1965: TJ Považské Strojárne Bratislava
1965–1976: SKS Petržalka
1976–1986: ZŤS Petržalka
1986–1990: Internacionál Slovnaft ZŤS Bratislava-Petržalka (az FK Inter Bratislavával történt fúzió után)
1990–1991: 1. FC Hydronika Petržalka
1991–1993: 1. FC Petržalka
1993–2004: FC Artmedia Petržalka
2004–2007: FC Artmedia Bratislava
2007–2009: FC Artmedia Petržalka
2009–2010: MFK Petržalka
2010–2014: FC Petržalka 1898
2014–2017: FC Petržalka akadémia
2017–???? FC Petržalka
+ A közölt tablókép szerint a PTE még 1940-ben is létezett
Összeállította és írta: J. Mészáros Károly
Forrás: Turczel Lajos: Magyar sportélet Csehszlovákiában 1918–38, P.T.E. 1890–1930, Wikipédia és a szerző saját írásai