Sárkány Imre (szül. 1940) nyugalmazott bakai pedagógus a sport-, de főleg a focimúlt nagy ismerője a Csallóköz bősi térségében, de szülőfalujában, a mátyusföldi Kismácsédon is számos fociévtized emlékét őrzi. Honlapunkkal most egy olyan történetet osztott meg, amely játékos-pályafutása bősi kitérőjét idézi fel.
Hogyan jutott a Csallóközbe?
„1961. szeptember 1-jén Bősön kezdtem a pedagógusi pályámat, ahova Kismácsédról csak körülményesen lehetett eljutni. Korán reggel indultam szülőfalumból autóbusszal Diószegre, onnét vonattal Galántára, Galántáról autóbusszal Dunaszerdahelyre, majd autóbusszal Bősre. Néha nem értem el a bősi buszt, akkor kénytelen voltam stoppolni, leghamarabb a tejet összeszedő tehergépkocsival érkeztem az akkor még faluba. Ezért hetente csak hétvégén jártam haza, egy bősi családnál laktam – meséli a Csallóközbe tartó mátyusföldi fiatalember viszontagságos utazásait, majd a focira tereli a szó. – Hét közben látogattam a bősi felnőtt labdarúgócsapat edzéseit, megismerkedtem a vezetőkkel és a játékosokkal. Az edzésekre szükségem volt, mivel Kismácsédon játszottam a csapatban, a járási III. osztályú bajnokságban.1962-ben az egyik bősi sportvezető – Heizer Aurél – kérésére az 1962/63-as bajnoki évad megkezdése előtt Kismácsédról Bősre igazoltam. Tehát a Dunaszerdahelyi járás legmagasabb osztályában folytathattam. Kiváló játékosok közé kerültem, a környező falvakból is futballoztak a csapatban.”
Kinizsi a csatársorban
Sárkány Imre futballista társaira is emlékszik. Néhányat kiemelt közülük: Varga László középhátvéd volt, fedezetek: Bartal József és Heizer Imre, utóbbi csallóköznádasdi illetőségű. A csatársorból Nagy Tibor alias Kinizsi középcsatár tűnt ki. „Nyáradi volt, testi adottságai és erős lövései miatt kapta becenevét, játéka hasonló volt, mint később Csiba Frédié. Aztán játszott Nagy Aladár, a szélvészgyors jobbszélső és Darnai Imre, aki az én posztomon futballozott, azaz bal- vagy jobbösszekötő volt.”
Bemutatkozás a Pomléban
Egy somorjai bajnokin mutatkozott be a bősi csapatban Sárkány Imre. Ha emlékezete nem csal, 2:2-re végződött az összecsapás, melyen a második félidőben lépett a pomléi pályára.
Hetényben a kecskék fogadták a vendégeket
Néhány bősi sztorit is küldött honlapunknak Sárkány Imre:
„Nagymagyaron is cserejátékosként kellett volna pályára lépnem, de a bajnoki mérkőzés az első félidőben véget ért, mivel a hazai szurkolók bántalmazták a játékvezetőt. Más. Abban az időben a Csehszlovák–Szovjet Baráti Szövetség (CSSZBSZ) kupájáért is voltak mérkőzések. A Dunaszerdahelyi járásban a bősi csapat győzött, és a sorsolás szerint a Komáromi járás egyik csapatával, a hetényiekkel kellett volna játszani Hetényben. Hét közben volt a mérkőzés, autóbusszal mentünk, amikor megérkeztünk, láttuk, hogy a pálya nincs kijelölve, és békés kecskék legeltek a környékén... Tehát játék nélkül győztünk. Kevés lehetőséget kaptam Bősön, mivel Darnai Imre nagyon jó teljesítményt nyújtott minden mérkőzésen, ezért az őszi bajnokság befejezése után visszaigazoltam Kismácsédra, és ott játszottam a megszokott posztomom, Bősön pedig folytattam az edzéseket.”