Könyvvel, kétfázisos díjazással és játékkal ünnepelték 2026-ban Szőgyénben az ottani sportegyesület meglapításának 100. évfordulóját. Futballról, emberekről, hozzáállásról szólt minden. Bartos Gergely, a sportszervezet futballszakosztályának elnöke a centenárium kapcsán osztotta meg gondolatait honlapunkkal. Most ezt olvashatják.

Élet, hűség, láthatatlan kapocs
Száz év, egy szív: Miért több a klubunk, mint egyszerű sportegyesület? Vannak pillanatok egy közösség életében, amikor meg kell állni, és mély levegőt véve visszatekinteni az útra, amit megtettünk. Sportklubunk alapításának 100. évfordulója pontosan ilyen mérföldkő. Számomra ez az ünnep nemcsak évszámokról és eredményekről szól, hanem az életről, a hűségről és arról a láthatatlan kapocsról, amely generációkat köt össze itt, a mi községünkben.

A múlt tisztelete, a jelen felelőssége
Amikor 11 évvel ezelőtt abban a megtiszteltetésben részesültem, hogy a vezetőség tagja, majd a futballszakosztály elnöke lehettem, tudtam, hogy egy hatalmas örökséget veszek át. Büszkeséggel tölt el, ha a múltra gondolok: arra a száz évre, amely alatt mindig akadtak olyan elhivatott emberek, akik a hátukon vitték a klubot. ők voltak azok, akik a nehéz időkben is irányították a hajót, hogy mi ma itt lehessünk.

A vasárnapi rituálé: mise és meccs
Nálunk a faluban a vasárnapnak megvan a maga szent ritmusa. Az első állandó program a szentmise, a második pedig – szinte ugyanazzal az áhítattal – a délutáni futballmérkőzés. Ez a két esemény tartja egyben a közösségünket. A pálya széle az a hely, ahol mindenki egyenlő, ahol barátságok kötődnek, és ahol a sport szeretete minden mást felülír.

Generációk találkozóhelye: A pálya mint családi program
Különösen nagy örömmel tölt el, hogy az utóbbi időben a mérkőzéseinken egyre több családot látok szurkolni. Megható látni, ahogy a szülők és nagyszülők kézen fogva hozzák ki a legkisebbeket, és a meccs nálunk valódi családi programmá nemesedett. A gyermekek szemmel láthatóan nagyon jól érzik magukat a focipályán; nekik ez a szabadság, a játék és a közösségi élmény helyszíne. Ez a legszebb visszacsatolás számunkra: ha a gyerekek jól érzik magukat nálunk, akkor van jövője ennek a százéves múltnak.

Miért vagyok büszke?
Gyakran kérdezik, mi visz előre ennyi év után is. A válasz egyszerű:
Az összetartó erő: Látni, ahogy a sport összehozza az embereket, a legfiatalabbaktól a legidősebbekig.
A közösség: Hogy egy olyan család tagja lehetek, amely 100 éve töretlenül létezik.
A csapat, akikkel dolgozhatok: Végtelenül büszke vagyok arra a stábra és azokra az emberekre, akikkel nap mint nap együtt dolgozhatok. Nélkülük a vízióink csak álmok maradnának.

Út a következő évszázad felé
Vezetőként az a célom, hogy én is hozzá tudjak tenni ehhez a csodálatos történethez. Nemcsak gólokban és pontokban mérjük a sikert, hanem abban is, hogy hány gyereknek adunk labdát a kezébe, és hány embernek nyújtunk kikapcsolódást és büszkeséget a lelátón.

Új fejezet kezdete
Száz év nem a végállomás, hanem egy új fejezet kezdete. Köszönöm, hogy részese lehetek ennek az utazásnak, és köszönöm mindenkinek, aki az elmúlt évszázadban tett azért, hogy a klubunk ma is éljen, virágozzon és lüktessen.
Hajrá Szőgyén!