2000-ben Moravek István, a Pozsonyi Torna Egylet (az első sportszervezet
Szlovákia mai területén, 1880-ban alakult) utolsó mohikánja halála előtt néhány héttel, 94 éves korában elmesélte J. Mészáros Károlynak főleg sporthoz kötődő tevékenységét, felidézte életpályája mozgalmas éveit. A beszélgetés közben előkerült a család archívumából egy írógépen papírra pötyögtetett életrajz apjáról, Moravek Gyuláról, és ezt a nyilatkozó odaajándékozta a riporternek. Ebből is kiderül, hogy Moravek Gyula (1875–????) jelentős alakja volt a két világháború közti pozsonyi társadalmi és sportéletnek. Alpolgármesterként is tevékenykedett Szlovákia mai fővárosában.
Az alábbiakban a sporttevékenységét méltató eredeti sorokat olvashatják: „Fiatalabb éveiben aktív sportműködést fejtett ki a tornában és az atlétikában, majd midőn élethivatása a rendszeres edzést kívánta, teljesen a sport irányításának és adminisztrációjának szentelte erejét, és e téren úttörő és szervező munkásságával kiváló eredményeket ért el. Cikkei és értekezései szak- és napilapokban jelentek meg. 1892 óta tagja és 1924 óta elnöke a Pozsonyi Torna Egyletnek; az 1927-ben alapított Csehszlovákiai Magyar Testnevelő Szövetségnek egyik meglapítója, tiszteletbeli tagja és alelnöke; a csehszlovákiai magyar sportélet egyik vezéregyénisége és ma is működő nesztora.”
A szöveg írásának időpontja nincs feltüntetve, a fejlécben csak ez szerepel: „Moravek Gyula, Pozsony város nyugalmazott polgármester helyettese”. Ebből kikövetkeztethető, hogy még a világháború közötti időszakból származhat az életrajz, amely alatt fiai és egyik menye is fel van tüntetve. Sportcsaládról lévén szó, mindannyian a PTE-ben tevékenykedtek: Gyula (1903–????) a birkózásban és a bokszban, István (1906–2001) az atlétikában, neje, Moravek Istvánné, szül. Polócz Margit (1907–????) a tornában, ő az ifjúságiakat vezette.