Újoncként 1997-ben megkapaszkodott a szlovák élvonalat jelentő Mars Superligában (12. hely) a rimaszombati FK Tauris futballcsapat. A következő bajnoki évad még jobban sikerült a gömöri gárdának, hiszen a hatodik helyen végzett, ami kaput nyitott az európai kupaporondra. Egészen pontosan az UEFA-Intertoto Kupába. Mégpedig úgy, hogy az ötödik pozsonyi Slovan nem vállalta a kupaszereplést, a rimaszombatiak meg örömmel.
Pedig előtte elég viharos hónapokat élt át a társaság az 1997/1998-as bajnokságban. Már a rajt sem a legjobban sikerült, és három döntetlen után megszabadult a klub Szikora György vezetőedzőtől. Ladislav Jurkemik érkezett a helyére, de ő sem tudta végigvinni a csapatot a bajnoki évadon, és a 22. fordulóban már Vas Ferenc ült a kispadon. És nyolcadik helyről feltornázta az együttest a hatodikra, ami klubtörténeti sikernek számított. Volt-e ennek titka? Hogyan öntött lelket a fiúkba? Erről is nyilatkozott a Šport napilapnak.
Szemelvények gondoltaiból: „Kizárólag arra törekedtem, hogy lelkileg felrázzam a csapatot, hogy ismét visszaszerezze önbizalmát. Aránylag rövid idő alatt talpra álltak a fiúk. Ebben sikerült kamatoztatnom sokéves tapasztalataimat… Bár az élvonalbeli játékosok nem szívesen hallgatnak olyasmit, ami természetesnek tűnik, végigrágtam velük minden kényes kérdést. Ez volt az önbizalom visszaszerzésének az alapja. Sok jó dolgot átvettünk azoktól az edzőtársaktól, akik előttem vezették a csapatot. Ennél nehezebb volt felébreszteni a fiúkban az együttműködési készséget, megértetni velük a taktikai fegyelemmel kapcsolatos elvárásokat, főleg a lélektani felkészülés szempontjából. Odafigyeltem az egyes játékosok részletes feladatokkal való ellátására és ezek rendszeres ellenőrzésére. Segítségemre szolgált, hogy a fiúk között példaképek voltak. Hála nekik, sikerült aránylag gyorsan összerázni a társaságot, ami rövid idő alatt fontos pontokat hozott.”
