Négy és fél évtizedet kapott az élettől. Nagyon keveset. Évekig vívódott komoly betegségével, de alulmaradt a kilátástalan harcban. Forgách Krisztina korábbi szlovák tőrbajnok befejezte életútját. Mindnyájunk bánatára.
2017-ben jelent meg a könyvem A somorjai pengeforgatás évtizedei címmel, melyben a somorjai Forgách-dinasztia negyedik nemzedékének egyetlen női tőrözőjeként róla is írok. A kiadvány Krisztináról megjelent soraival búcsúzik honlapunk tőle.
J. Mészáros Károly
„Forgách Krisztián lánya, Krisztina (1978–2023) jelenleg Budapesten él (később családjával visszaköltözött Somorjára – a szerkesztő megj.). Tizenegy évet járt zeneiskolába, zongorára, s közben már vívott is. Már ekkor eldőlt, hogy nem az egykor kosarazó anyu nyomdokaiba lép, hanem a családi hagyományt folytatja. Egy interjúban elárulta, hétévesen került először kapcsolatba a sporttal. »Futkároztam, játszottam, mint más gyerekek, fokozatosan ismerkedtem meg a vívás rejtelmeivel, tizenegy évesen kezdtem sportolni« – beszélt a kezdetekről.
Élete harmadik versenyén, az ausztriai Mödlingben roppant erős nemzetközi mezőnyben a dobogó harmadik fokán végzett. A siker nagyon meglepte, új erőt és önbizalmat adott a folytatáshoz. Csehszlovák bajnok ugyan nem volt, de az ország szétválása után szlovák korosztályos bajnoki címeket szerzett: idősebb diákként (1993) és kadettként (1995) egyszer-egyszer, juniorként négyszer (1995, 1996, 1997, 1998) volt aranyérmes. Felnőttként három ezüstérem után 1999-ben egyéni bajnok lett. Indult Európa- és világbajnokságon, s ott volt a szicíliai Universiádén is. Edzője előbb nagyapja, Forgács Oszkár volt, majd átment Kovács Lászlóhoz. Nem volt könnyű a váltás, kisebb családi rebellió lett belőle. »Sőt, nagyapám nem is szólt hozzám néhány hónapig, ebből is látszik, milyen szilárd jellem volt. Végül azonban megenyhült a szíve, és helyreállt a családi béke nagyapa és unokája között« – emlékezik vissza Krisztina. A hétszeres tőrbajnok legnagyobb külföldi sikerét Párizsban érte el: 1995-ben 20. volt a kadett világbajnokságon. Aznap jól és könnyedén vívott, a 16 közé jutásért azonban két ponttal kikapott. „A vereség már a kiesést jelentette. »Elmondhatatlanul szomorú voltam, és bizony jó pár percig sírtam az asszó után, mivel tudtam és éreztem, hogy ezt akár meg is nyerhettem volna. Nagyon közel volt a 16-ba jutás...« – eleveníti fel szereplését közel két évtized távlatából.
Krisztina tizenhat évet töltött a pástok közelében, közben mérnöki diplomát szerzett a pozsonyi Közgazdasági Egyetemen, a vállalatmenedzseri szakon végzett. Egy évet töltött Ausztráliában, majd csaknem kilenc évig a szlovák diplomáciában dolgozott. Jelenleg (2017-ben – a szerkesztő megj.) gyesen van kisfiával, Bendével. Néha eszébe jut a tőrözői élete? Milyen emlékeket őriz ebből az időszakból? »Igaz, jelenleg nem vagyok kapcsolatban a vívással, de tőrözői múltam továbbkísér. Naponta visszaköszön kitartásomban, pontosságomban, precizitásomban – sorolja. – A vívás által nagyon sok embert, kultúrát, országot ismerhettem meg, melyek nagy hatással voltak rám, és több szinten gazdagították az életemet. Hálás vagyok érte. Sok barátság is született, néhány kapcsolat máig tart. Pár éve elkezdtem harcművészettel foglalkozni, s azt vettem észre, a vívás alapelemei köszönnek vissza a mozdulatokban. Újból a felszínre tört az a régi jó érzés, amely korábban csak a vívóteremhez kötődött. Úgy érzem, a vívás továbbra is életem szerves része maradt.«”
Krisztina, nyugodjon békében!
Forgách Krisztina búcsúsztatása 2023. augusztus 8-án 10 órakor lesz a somorjai temető ravatalazójában