Azzal csalogatták a múlt század hatvanas éveiben a pozsonyi Slovanba a tardoskeddi fiatalembert, hogy külföldre járhat majd, esti világításnál futballozhat… A 22 éves Móder László (1945–2006) pedig nem tudott nemet mondani. Kiszámíthatatlanul cselező kiváló jobbszélső volt, megkapta a nyolcas mezt, és együtt élte át csapattársaival a fővárosi klub 1969-es Kupagyőztesek Európa Kupája diadalát a híres FC Barcelona ellen. Minden kópéságban benne volt. Ez a történet az egyik edzésen játszódott le. Móder 1967-ben igazolt a Slovanba, két évvel később a Vásárútról indult, és a DAC-ban is megfordult Bognár József érkezett. Ő is jobbszélső volt. S mivel nem tudott szlovákul, Móder tolmácsolt neki az edzésen.
„Két sorba álltunk, egymással szembe. A sípszóra a párosból az egyiknek a középen álló játékost kellett átugrania, akárcsak a bakot, a másiknak meg ugyanakkor át kellett alatt bújnia. Bognár és Urban kezdtek. Utóbbi már türelmetlenül egy helyben topogott. Bognár megkérdezte Módert, hogy neki is át kell ugrania a bakot, de a tolmács komoly arckifejezéssel és szikrázó szemmel azt mondta, hogy nem átugrania kell, hanem átbújni alatta. Az volt aztán a nagy ütközés! Mi henteregtünk a nevetéstől, kettejüknek meg jókora csomó lett a fején. Slota csak tanonc lehetett volna Urban mellett, úgy lehordta Bognárt. Vičan edző pedig rögtön befejezte az edzést” – elevenítette fel a történteket a Šport napilapnak Ján Zlocha csapattárs.
