Szülei élsportolók voltak, ma is sportemberek. Édesanyja Némethné Koday Lívia kiváló, válogatott szintű kézilabdakapus volt, 2002-ben Szlovákia legjobb női játékosa. Édesapja, Németh Krisztián a futballban jeleskedett, hátvádként szerepelt élvonalbeli csapatoknál, később a DAC-ban is edzősködött, jelenleg a dunaszerdahelyi MOL Futballakadémia ifjúsági sportigazgatója. Németh Attila 2004. március elsején született, és belecsöppent szülei élsportolói hétköznapjaiba.
A szülői akarat
Mikor édesanyja a gyesről visszatért a pályára, nemegyszer Attila neve is felbukkant az anyai nyilatkozatokban. Egy interjúban megkérdezték tőle: akarná-e, hogy Attila sportoljon? Biztosan – jött a válasz. – nem kellene, hogy élsportoló legyen, de örülnék annak, ha jó viszonya lenne a sporthoz. Hogy a szabadidejét értelmesen töltse, és nem valamilyen más, nem megfelelő foglalkozással.”
Végigaludt kilencven percek
Teniszütővel botorkál a kis Németh Attila (Forrás: Šport, szlomasport-repró)
Attila gyorsan megismerkedett a futball világával, Rimaszombatban éltek, mert a családfő ott futballozott. És a felesége meg a kis fiú minden meccsen a lelátón volt. „Kívülről nézni a játékot jóval nehezebb, mint a pályán küzdeni a győzelemért. Szerencsére Attila jól viseli a mérkőzések hangulatát, legtöbbször alszik. A többi futballistafeleség általában csak a második félidőre jár a gyerek miatt, de Attila kibírja a kilencven percet” – tudtunk meg máskor más valamit a Németh-apróságról.
„Anya!” „Apa!” Kard nem
2005-ben egy riportból már az is kiderült Attiláról, hogy a fakard helyett a labdarúgást és a kézilabdát csodálja. Ha focit lát a tévében felkiált „apa!”, ha kézilabdát közvetítenek „anya!” a reakció. Édesapjától már egy fakardot is kapott (elvégre az Attila névhez kard is dukál), de az kevésbé köti le. „Hát, nem igazán forgatja...” – ismeri be Krisztián, a büszke apuka.
Inkább a kapuban
Mikor tízéves lett Attila, újra írtak róla. Akkor már futballozott a diósförgepatonyi diákcsapatban. „Többet van a kapuban, szerintem jobban kedveli a hálóőr posztját. Majd az idő eldönti, hogy melyiket választja” – mesélte az anyuka, mikor fia, hol kapusként, hol mezőnyjátékosként tűnt fel az egyik tornán. Attila rögtön rávágta „Én a kapuban szeretek jobban. Anyukám tanácsaira odafigyelek, megfogadom. A leggyakrabban arra figyelmeztet, hogy bátrabban jöjjek ki a kapuból, zárjam a szöget, jobban vetődjek.”
A DAC U19-ben véd
Azóta Attilából felnőtt ember lett, 2022. márciusában töltötte be a tizennyolcat. Mi lett belőle? Kapus? Futballozik? Sportol egyáltalán? „Kitartott a foci mellett. A DAC U19-es csapatában véd, s közben érettségire készül a dunaszerdahelyi sportiskolában, még nem döntött, hol folytatja tanulmányait, szereti az állatokat, a természetet...” – árulta el honlapunknak a büszke anyuka, Németh Lívia, aki Attila után még két gyereknek adott életet. Levente tízéves és a DAC U13-as csapatában futballozik, Luca négyéves, s talán ő lesz az, aki a kézilabdánál köt ki. A Németh-gyerekek rangidőse, Attila érdekes módon mindkét szülő nyomdokaiba lépett: az apuból a focit, az anyuból a kapusposztot viszi tovább. És focikapusként éli saját sportolói pályafutását.
Hol vannak már azok az idők, amikor végigaludta a kilencven perce(ke)t.
(Forrás: Új Szó, Šport napilap, szlomasport)